2020.08.11.
Déri Múzeum

A fényirda titkai

2020.08.06.
Déri Múzeum

Ékesség az aranykorból

2020.07.30.
Déri Múzeum

Heti egy fürdés

2020.07.22.
Déri Múzeum

Icuka bálozik

2020.07.17.
Déri Múzeum

Érted ég szívem…

2020.07.08.
Déri Múzeum

Kevés játék, sok szidalom

2020.07.07.
Déri Múzeum

A debreceni "Rajzoskola"

2020.07.06.
Déri Múzeum

Jézus vagy Barabás?

2020.07.03.
Déri Múzeum

Mit rejt a város szövete?

Déri Múzeum - Debrecen
A múzeum bejárata
Cím: 4026, Debrecen Déri tér 1.
Telefonszám: (52) 322-207
Nyitva tartás: K-V 10-18
2020.07.06.
Déri Múzeum
festészet, hír, hírességek, képzőművészet, Munkácsy Mihály
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Munkácsy Mihály a 19. századi magyar festészet kivételes tehetségű és különleges sorsú egyénisége volt. Szülőhazája Magyarország, de képzőművészeti tanulmányai befejeztével Párizsba költözött. A művészetek fővárosában, gazdagon berendezett műtermében festette ismert szalonképeit, portréit és méltán híressé vált Krisztus-képeit. Jézus szenvedéstörténetét feldolgozó művek közül először a Krisztus Pilátus előtt, másodikként a Golgota, végül az Ecce Homo készült el.
Munkácsy Mihály: Ecce Homo
A már súlyos betegségben szenvedő Munkácsy két nagy méretű műve - a Mozart halála kedvezőtlen fogadtatása és a Honfoglalás sikere - után már nem vállalkozott volna egy újabb monumentális festmény elkészítésére. A hazai közönség érdeklődése adott erőt számára a Jézus életét feldolgozó mű megfestéséhez. A Megváltó szenvedéstörténetének eseményei közül a Golgota után a Keresztlevétel, a Sírba tétel, a Feltámadás és a Mennybemenetel következhetett volna, Munkácsy mégis visszatért Jézus elítélésének eseményeihez.

Húsvét alkalmából a leigázott zsidó népnek lehetősége volt egy halálra ítélt életének megmentésére. A tömeg választhatott a gyilkosságot elkövető Barabás és Jézus között. A római helytartó, Pilátus a félrevezetett, fanatizált tömeg elé állítja a véresre korbácsolt, kigúnyolt, vörös köpenyben, töviskoronával ábrázolt, kezében jogarként nádszálat tartó Megváltót. A helytartó a megjelentek lelkiismeretére építve mondja „Íme az Ember”, vagyis nem bűnös. A tömeg e bejelentés hatására még dühösebben követeli Jézus halálát. A festmény központi szereplője Krisztus, minden arc felé fordul, minden kar az ő irányába lendül. Pilátus, a rómaiak helytartója is rámutat.

A tömeg egyes alakjain gyűlölködő indulatok uralkodnak, amelyeket nem tudnak ellensúlyozni a Megváltót támogatók fájdalommal átitatott mozdulatai. Krisztus követői közül csak néhányan jelennek meg: Mária Magdolna, aki a lépcső előtt áll, Péter apostol szürke kucsmában a festmény baloldalán, János evangélista, aki Péter előtt helyezkedik el és Mária, Krisztus édesanyja, aki János karjaiba hanyatlik.

Az Ecce Homo története, hasonlóan a Krisztus Pilátus előtt című alkotáshoz, zárt térben zajlik. Ez megkönnyíti a tömeg kiegyensúlyozott elrendezését. A festő a hetvenhárom, közel életnagyságú szereplő mindegyikét önálló karakterként, az emberi érzelmek, indulatok gazdag tárházát megmutatva ábrázolta.

A festmény 1895-1896-ban készült el, 3 vázlat, 15 tanulmány és 40 ceruzarajz után. Budapesten mutatták be először, a Millenniumi kiállítás területén, önálló pavilonban. A tárlat több százezer látogatót vonzott. A hazai siker után Kádár Gábor külföldön, az egykori sikeres kiállítások helyszínén mutatta be a festményt, 1914-ben szerepelt a budapesti emlékkiállításon is. A művet 1917-ben Déri Frigyes vásárolta meg. 1930 óta a Déri Múzeum Ecce Homo, ma Munkácsy Termében látható.

Munkácsytól Kádár Gábor grafikus-nyomdász vette meg, aki később egy angol-magyar konzorciumnak adta el. Déri Frigyes 1917. április 14-én vásárolta meg Ernst Lajos műkereskedő közreműködésével, majd a festmény jelentős művelődéstörténeti értékű hagyatékának részeként a Déri Múzeum gyűjteményébe került.

Fodor Éva művészettörténész, muzeológus