2020.07.26.
Szépművészeti Múzeum

Nagy Szulejmán bevonult a művészettörténetbe is

2020.07.16.
Szépművészeti Múzeum

Hungária és a béke angyala

2020.07.06.
Szépművészeti Múzeum

Esztergom - térben és időben is madártávlatból

2020.06.30.
Szépművészeti Múzeum

Örökség - Megjelent a MúzeumCafé legújabb száma

2020.06.25.
Szépművészeti Múzeum

Portré ágyúgolyóval

Szépművészeti Múzeum - Budapest
Szépművészeti Múzeum
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út 41.
Telefonszám: (1) 469-7100
Nyitva tartás: K-V 10:00-18:00, belépés és pénztár 17:00-ig, a kiállítások zárása 17:30-kor kezdődik a legfelső szintről.
2020.07.06.
Szépművészeti Múzeum
hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Esztergom, mint uralkodói székhely, fontosságát tekintve a magyar történelem folyamán mindig az elsők között volt, építészettörténete jól ismert, amellett topográfiailag igen jellegzetes a Várheggyel és a Duna túlpartján elhelyezkedő Párkány erődítésével.
Georg Hoefnagel (1542-1601): Esztergom látképe\r\n
A látképek, veduták - táj, város, vagy épületegyüttes pontos távlati ábrázolásai voltak. A legkorábbi ábrázolások egyike Georg Hoefnagel szignált és 1595-re datált rézkarca, amely a Georg Braun (1541-1622) - Frans Hogenberg (1535-1590) féle "Civitates orbis terrarum" V. kötetében (Köln, 1598. 57. lap) jelent meg. A köteteket 1572 és 1617 között adták ki, összesen 546 látképet tartalmaznak a világ városairól.

Georg (vagy Joris) Hoefnagel (1542-1601) antwerpeni származású művész volt, aki Itáliából, Farnese kardinális alkalmazásából, ahol mint pápai miniatúrafestő dolgozott, került II. Rudolf prágai udvarába. Sokoldalú, számos műfajban alkotó művész volt. Hoefnagel jellegzetes egyéni stílusa és kompozíciós megoldásai még a laikus számára is könnyen felismerhetők, a gyakran alkalmazott osztott képmező például Esztergom látképén is megjelenik.

A felső képrészen Bakócz Tamás címere és a dedikációs szövege mellett Esztergom latin és német neve jelenik meg. A várhegy igen magas nézőpontból, madártávlatból tárul elénk, a Duna kanyarulatával, és Párkánnyal együtt. Az alsó képen oldalnézetben jelennek meg a vár és épületei, erődítései, Párkány viszont inkább felülnézetből látható. A kis bekeretezett mezőkben a korszakban gyakori megoldásként betűjeles magyarázatok olvashatók a látvány egyes részleteiről.

Hoefnagel finom tájképi elemeket alkalmazott, itt például az alsó kép baloldali részlete a XVI-XVII. századi németalföldi tájképeken gyakran megjelenő motívum. Ugyancsak jellegzetes a staffázsalakok használata: a lenti kép kopjatörés jelenete gyakran ismétlődik vedutáin. A két különböző nézet, a több nézőpont együttes alkalmazása a hitelességet szolgálja a művész szándéka szerint, a részletek pontossága azonban a kötet egyes lapjainál változó. Esztergom látképe valószínűleg a hitelesebb darabok közé tartozott, ezt a mai építészettörténeti, régészeti, topográfiai ismereteink birtokában megállapíthatjuk.

Basics Beatrix