2020.08.11.
Jósa András Múzeum

Hamar törtek az úrasztali kancsók...

2020.08.06.
Jósa András Múzeum

Klímaváltozások - már a kései újkőkorban is

2020.07.30.
Jósa András Múzeum

Töltény a cigarettatárcában

2020.07.17.
Jósa András Múzeum

Ragadozók szorításában

2020.07.16.
Jósa András Múzeum

Kinek a kastély, kinek a temető...

2020.07.12.
Jósa András Múzeum

Álomba ringató anyai kéz

2020.07.08.
Jósa András Múzeum

Magyaros mente - 42 pitykével

2020.07.07.
Jósa András Múzeum

A kelták csecsebecsének gyűjtötték

2020.07.06.
Jósa András Múzeum

Mutasd a cipőd: megmondom ki vagy!

2020.07.02.
Jósa András Múzeum

Státuszszimbólum - gyerekeknek

Jósa András Múzeum - Nyíregyháza
A Jósa András Múzeum épülete annó
Cím: 4400, Nyíregyháza Benczúr tér 21.
Telefonszám: (42) 315-722
Nyitva tartás: K-V 9-17
2020.07.02.
Jósa András Múzeum
hír, játéktörténet, néprajz, történet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A játék az emberi lét, az élet egyik legősibb és legegyetemesebb sajátossága. A paraszti társadalomba születő gyermek a játék segítségével illeszkedett be az őt körülvevő társadalomba; a családi, falusi munkaalkalmak során észrevétlenül sajátította el a munkafolyamatokat, és lassan belenőtt a felnőttek világába. A játékszer tehát a munkára nevelés nélkülözhetetlen eszköze volt.
Játékszekér, 1944-ben készült
Játékgyűjteményünk egyik legérdekesebb darabja az itt bemutatott kisszekér, amelyet egy kerékgyártó mester készített 1944-ben Oroson egy nagypapa megrendelésére, aki az unokájának csináltatta a játékot. A három generáción át használt szekeret az akkori unoka már nagyapaként adományozta a múzeumnak. Tőle tudjuk, hogy az ára akkoriban egy tehén árával egyezett meg. A szekér, így a játékszekér is státuszszimbólum volt – mint napjainkban az autó –, hiszen jelezte a tulajdonos vagy ajándékozó anyagi helyzetét.

A kerékgyártó mester szakmabeli tudása és esztétikai igényessége nyilvánul meg a játékszekérben, hiszen a nagy szekér arányos változatát alkotta meg e darabban. A fa játékszekér négy vasalt kerékkel, rúddal, lánccal szabályozható hátsó lécvázas saroglyával készült. Az első kerék nyolc, valamint a hátsó kerék tíz küllője biztosítja a nagyobb teherbírást. A kerekek vasalását kindrusszal, vagyis tojásfehérjébe kevert fekete porfestékkel festették le, míg maga a szekér zöldre festett. A négy kerék fölötti, deszkalapokból összeállított kocsitest zárt és kifelé döntött oldalait kívülről hosszanti és keresztbordák támasztják meg, amelyek egyben díszítésül is szolgálnak. A szekér forgózsámolyos kormányzású, a két tengelyt Y-váz köti össze. A fel-le mozgatható kocsirudat csapszeg rögzíti. Játék közben a szekérben helyet foglaló kisgyereket a társai vagy a felnőttek húzták a rúd segítségével.


Bodnár Zsuzsanna


Játékszekér
Gyűjtés helye, éve: Nyíregyháza-Oros, 2017
Készítés helye, ideje: Nyíregyháza-Oros, 1944
Gyűjtemény: Sóstói Múzeumfalu néprajzi gyűjteménye, ltsz. 2017.29.1.
Méret: 68 x 38 x 36 cm