2020.07.30.
Déri Múzeum

Heti egy fürdés

2020.07.22.
Déri Múzeum

Icuka bálozik

2020.07.17.
Déri Múzeum

Érted ég szívem…

2020.07.08.
Déri Múzeum

Kevés játék, sok szidalom

2020.07.07.
Déri Múzeum

A debreceni "Rajzoskola"

2020.07.06.
Déri Múzeum

Jézus vagy Barabás?

2020.07.03.
Déri Múzeum

Mit rejt a város szövete?

Déri Múzeum - Debrecen
A múzeum bejárata
Cím: 4026, Debrecen Déri tér 1.
Telefonszám: (52) 322-207
Nyitva tartás: K-V 10-18
2020.06.24.
Déri Múzeum
festészet, hír, képzőművészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A feltehetően 17. századi osztrák festőtől származó alkotást Déri Frigyes 1918. október 21-én vásárolta meg E. Weningen bécsi gyűjtőtől, majd jelentős művelődéstörténeti hagyatéka részeként került a múzeum képőművészeti gyűjteményébe.
Gyermek portré, ismeretlen festőtől

Fénykép helyett egy portré

A portré lehetett házasságkötés előtt küldött jegyajándék vagy emléktárgy, gyermekportrék esetén a távollévő szülőnek, nagyszülőknek szánt képes beszámoló. Megrendelőik ennek segítségével bizonyosodhattak meg hozzátartozójuk fejlődéséről, valószínűleg ilyen céllal készülhetett a múzeum gyűjteményében található térdkép is.


Buzogány, kard, zsebóra és egy néger rabszolga

A serdülőkorú gyermekről készült háromnegyedes kompozíció magán viseli azokat a stílusjegyeket, amelyeket az arisztokrata családok ősgalériájában szereplő művektől elvártak a készítettők. A modell arisztokratikus testtartása, a társdalomban, vagy a jövőben majd betöltött szerepének hangsúlyozása - példánk esetében a jobb kézben lévő buzogány- a későbbi katonai szerepvállalásra utal. A magyaros ruhaviselet, az aranygombos mente, az ékkövekkel kirakott kard, az asztalon fekvő zsebóra mind a pompát, a gazdagságot hivatott érzékeltetni.

A művész a festmény térszerkezetének kialakítása során alkalmazta a barokk portréfestészet által is kedvelt térelválasztó és egyben a térmélységét fokozó elemet, a függöny motívumát, amelyet képünkön egy kíváncsian befelé néző néger szolga tart. A 17. századadi portrékon a néger szolgák jelenléte a főalak előkelő származásra utal.


A különböző anyagok festésekor a művész az apró részletek pontos megjelenítésére, élethű ábrázolására törekedett. A viselet és a kiegészítők ábrázolása során tapasztalt valósághű megjelenítéssel ellentétben áll a merev, síkszerű, zöldes tónussal megformált arc.
Fodor Éva Irén muzeológus