2020.10.28.
Déri Múzeum

Denártól a Bitcoinig

2020.10.26.
Déri Múzeum

A gyilkos oroszlánfej

2020.10.25.
Déri Múzeum

A köpönyegforgató brigadéros

2020.10.14.
Déri Múzeum

Holtteste 15 évig feküdt temetetlenül

2020.10.11.
Déri Múzeum

Előnyös házasság, kitűnő borok

2020.08.20.
Déri Múzeum

Egy világpremier emlékezete

2020.08.19.
Déri Múzeum

Megnő, kicsi lesz, három feje lesz…

2020.08.18.
Déri Múzeum

A pizsamás medve, akit mindenki szeret

2020.08.11.
Déri Múzeum

A fényirda titkai

2020.08.06.
Déri Múzeum

Ékesség az aranykorból

Déri Múzeum - Debrecen
A múzeum bejárata
Cím: 4026, Debrecen Déri tér 1.
Telefonszám: (52) 322-207
Nyitva tartás: K-V 10-18
2020.06.24.
Déri Múzeum
festészet, hír, képzőművészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A feltehetően 17. századi osztrák festőtől származó alkotást Déri Frigyes 1918. október 21-én vásárolta meg E. Weningen bécsi gyűjtőtől, majd jelentős művelődéstörténeti hagyatéka részeként került a múzeum képőművészeti gyűjteményébe.
Gyermek portré, ismeretlen festőtől

Fénykép helyett egy portré

A portré lehetett házasságkötés előtt küldött jegyajándék vagy emléktárgy, gyermekportrék esetén a távollévő szülőnek, nagyszülőknek szánt képes beszámoló. Megrendelőik ennek segítségével bizonyosodhattak meg hozzátartozójuk fejlődéséről, valószínűleg ilyen céllal készülhetett a múzeum gyűjteményében található térdkép is.


Buzogány, kard, zsebóra és egy néger rabszolga

A serdülőkorú gyermekről készült háromnegyedes kompozíció magán viseli azokat a stílusjegyeket, amelyeket az arisztokrata családok ősgalériájában szereplő művektől elvártak a készítettők. A modell arisztokratikus testtartása, a társdalomban, vagy a jövőben majd betöltött szerepének hangsúlyozása - példánk esetében a jobb kézben lévő buzogány- a későbbi katonai szerepvállalásra utal. A magyaros ruhaviselet, az aranygombos mente, az ékkövekkel kirakott kard, az asztalon fekvő zsebóra mind a pompát, a gazdagságot hivatott érzékeltetni.

A művész a festmény térszerkezetének kialakítása során alkalmazta a barokk portréfestészet által is kedvelt térelválasztó és egyben a térmélységét fokozó elemet, a függöny motívumát, amelyet képünkön egy kíváncsian befelé néző néger szolga tart. A 17. századadi portrékon a néger szolgák jelenléte a főalak előkelő származásra utal.


A különböző anyagok festésekor a művész az apró részletek pontos megjelenítésére, élethű ábrázolására törekedett. A viselet és a kiegészítők ábrázolása során tapasztalt valósághű megjelenítéssel ellentétben áll a merev, síkszerű, zöldes tónussal megformált arc.
Fodor Éva Irén muzeológus