2020.08.11.
Jósa András Múzeum

Hamar törtek az úrasztali kancsók...

2020.08.06.
Jósa András Múzeum

Klímaváltozások - már a kései újkőkorban is

2020.07.30.
Jósa András Múzeum

Töltény a cigarettatárcában

2020.07.17.
Jósa András Múzeum

Ragadozók szorításában

2020.07.16.
Jósa András Múzeum

Kinek a kastély, kinek a temető...

2020.07.12.
Jósa András Múzeum

Álomba ringató anyai kéz

2020.07.08.
Jósa András Múzeum

Magyaros mente - 42 pitykével

2020.07.07.
Jósa András Múzeum

A kelták csecsebecsének gyűjtötték

2020.07.06.
Jósa András Múzeum

Mutasd a cipőd: megmondom ki vagy!

2020.07.02.
Jósa András Múzeum

Státuszszimbólum - gyerekeknek

Jósa András Múzeum - Nyíregyháza
A Jósa András Múzeum épülete annó
Cím: 4400, Nyíregyháza Benczúr tér 21.
Telefonszám: (42) 315-722
Nyitva tartás: K-V 9-17
2020.06.23.
Jósa András Múzeum
festészet, hír, képzőművészet, történelem
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A nagykállói Kállay Kristóf (1788–1855) császári és királyi kamarásról készült fiatalkori mellképet tojástemperával örökítette meg 1832-ben Eduard Agricola (1800–1872) festő. A keretezett és üveg alatt lévő festményen Kállay Kristóf díszmagyarban, álló galléros fehér ingben, paszománydíszítéssel ellátott fekete dolmányban és csomóra kötött mélybarna selyem Bocskai-nyakkendőben jelenik meg.
Eduard Agricola: Kállay Kristóf portréja
A 22,7 x 18,4 cm méretű festményen a fiatal férfi bal könyökénél a festő monogramja és a készítés éve látható „AC 832” formában. Az alkotás Kállay Kristóf (1916–2006) hagyatékából 2006. augusztus 23-án került a Kállay Gyűjteménybe.


Kállay Kristóf 1788. január 19-én született Kállósemjénben, és a család napkori ágához tartozott. Édesapja nagykállói Kállay Miklós (1754–1820) Szabolcs vármegye másod- és első alispánja, valamint a megye országgyűlési követe, míg édesanyja tahivári és tarkeői Tahy Klára (1759–1813) volt. Kállay Kristóf volt a család negyedik, egyben legkisebb gyermeke.


A család kivette a részét a Napoleon elleni fegyverkezésből

Amikor Napóleon ellen a nemességet 1809-ben fegyverbe szólították, Szabolcs vármegye is intézkedett a nemesi felkelő sereg (1170 fő) kiállításáról. A lovas insurrekció tisztikarában az apa, Kállay Miklós ezredesként, míg legidősebb fia, Imre kapitányként szolgált. I. Ferenc császár Kállay Miklóst érdemei elismeréseként királyi tanácsosnak nevezte ki. A legkisebb fiú, Kállay Kristóf 1830-ban császári és királyi kamarási címet kapott I. Ferenc császártól, később pedig Kraszna vármegye adminisztrátora, majd 1836–1848 között a vármegye főispánja lett.


Alkimista és szenvedélyes kéziratgyűjtő

Bevilaqua Borsody Béla azt írta róla, hogy erőteljesen érdeklődött az alkímia iránt, s egyben igen nagy könyv- és kéziratgyűjtő volt. Úgy említi, hogy „az övé volt az Alföld legszebb könyvtára.”

Kállay Kristóf 1855. október 20-án hunyt el Kállósemjénben.


Holmár Zoltán


Eduard Agricola: Kállay Kristóf portréja
Gyűjtés helye, éve: Budapest, 2006
Kor: 1832
Gyűjtemény: Kállay Gyűjtemény, ltsz. 2010.40.1.1–2.
Méret: 19,5 x 24 cm