2020.07.06.
Déri Múzeum

Jézus vagy Barabás?

2020.07.03.
Déri Múzeum

Mit rejt a város szövete?

2020.06.26.
Déri Múzeum

Nem veszélytelen a festők élete...

2020.06.24.
Déri Múzeum

Mosoly Albuma - a 17. századból

2020.06.19.
Déri Múzeum

Kit rejt a szarkofág?

2020.06.18.
Déri Múzeum

Újra megnyitja kapuit a Déri Múzeum

2020.06.18.
Déri Múzeum

Éjszakai mentőakció a múzeumban

2020.06.14.
Déri Múzeum

Kutyabarát szarmaták

Déri Múzeum - Debrecen
A múzeum bejárata
Cím: 4026, Debrecen Déri tér 1.
Telefonszám: (52) 322-207
Nyitva tartás: K-V 10-18
2020.06.22.
Déri Múzeum
hír, mesterségek, történelem
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A Déri Múzeum 2015-ben megnyílt új Fegyvertörténeti kiállításának egyik legszembetűnőbb és legértékesebb darabja az un. Morion-páncél, mely a 16. századi Itáliában készült.
Morion páncél
A műtárgy a múzeum törzsgyűjteményéhez tartozik, vagyis még Déri Frigyes, a múzeum alapítója vásárolta. A feljegyzések szerint 8000 márkát adott érte 1913-ban, ami akkoriban igen komoly összegnek számított.

Divat a harcvonaltól tisztes távolságra

A vértezet – mivel anyaga nem elég vastag - elsősorban díszpáncélként vagy tiszti páncélként funkcionált. Valószínűleg egy igen gazdag olasz arisztokrata viselte, aki fontosnak érezte, hogy megjelenése mindig és mindenhol társadalmi státuszát és jó anyagi helyzetét hangsúlyozza. Emiatt nem valószínű, hogy a harcmezőn viselték volna, legfeljebb a harcvonaltól biztonságos távolságban.


Tűziaranyozással és maratással díszítették


A páncél iparművészeti értékét a fémfelületét gazdagon díszítő reneszánsz és mitológiai ornamentika adja, melyet tűziaranyozással és maratással készítettek.

Mindkettő népszerű eljárás volt a korabeli harci eszközök díszítésénél, ugyanis az edzett acél megmunkálása pl. vésés útján túl nehéz lett volna.


A maratás folyamata

A maratás során a páncél felületét megtisztították és simára csiszolták. Ezután a díszítendő részt saválló, tűvel jól áttörhető anyaggal bevonták. Ezt követően vékony, letompított tűvel berajzolták a kívánt ábrát, majd felvitték rá a maratószert, ami a berajzolt minta vonalait elmélyítette. Amennyiben összetettebb ábrát szerettek volna, több lépésben végezték a maratást, így igazi művészi alkotásokat is létrehozhattak.


Egy ókori eljárás: a tűziaranyozás

Az tűziaranyozás az egyik legrégebben alkalmazott díszítési eljárás, melyet már az ókorban is ismertek. Az acélt először vagy vékony rézréteggel vonták be, vagy higany-cink-vasklorid-sósav-víz elegyében foncsorozták. Ezután a tárgyat bevonták az un. aranyfoncsorral. Az öblítés és szárítás után az acél felületén visszamaradt aranyréteget óvatosan átkefélték, majd felfényezték. Fontos megjegyezni, hogy a tűziaranyozás során higanygőz keletkezik, ami rendkívül mérgező. A régi mesterek közül sajnos nagyon sokan szenvedtek mérgezést.

(A díszítés módjairól bővebben: Halmágyi Szabolcs – Riedel Lóránt: Régi fegyverekről).
Kovács József Dénes főmuzeológus történész