2020.08.11.
Jósa András Múzeum

Hamar törtek az úrasztali kancsók...

2020.08.06.
Jósa András Múzeum

Klímaváltozások - már a kései újkőkorban is

2021.07.20.
Janus Pannonius Múzeum - Modern Magyar Képtár II.

A neandervölgyi ősember, Bene vitéz és Perls Ármin főrabbi

Jósa András Múzeum - Nyíregyháza
A Jósa András Múzeum épülete annó
Cím: 4400, Nyíregyháza Benczúr tér 21.
Telefonszám: (42) 315-722
Nyitva tartás: K-V 9-17
Jósa András Múzeum
hír, népművészet, néprajz
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A cifraszűr a néprajzi kutatások szerint a „legmagyarabb” viseletdarabunk. Nemcsak azért, mert a magyar nyelvhatáron túl ezt a formáját nem ismerték, hanem azért is, mert a díszítésére alkalmazott hímzésvilágot szintén a magyar ízlés teremtette meg.
Cifraszűr; Készítés helye, ideje: Debrecen, 1902

Eleinte csak a széleit szegték be...

A cifraszűr egyre nagyobb mértékű díszítése a népművészet XIX. században kibontakozó új stílusával párhuzamosan alakult ki. A korábban is ismert egyszerű, díszítetlen szűrposztó ruhadarabot előbb a szélein kezdték színes rátétekkel beszegni, hogy megakadályozzák a szélek bomlását. Később mind népszerűbbé vált hímzéssel való cifrázásuk, ami drágulásukhoz vezetett.


Tiltólistára került

A XIX. század első felében gyakoriak voltak a „szegett” és „czifra” szűrrel kapcsolatos tilalmak, amelyekkel a hatóságok a mértéktelen „cifrálkodásnak” szerettek volna gátat szabni. Az 1850-es évektől a cifraszűr „parasztos stílusa” miatt nemzeti, politikai tartalommal telítődött, és divatjának már semmi sem állhatott útjába. Az 1870-es években felszabadult a szigorú tilalmak alól, így virágkora a XIX. század utolsó évtizedeire esett.


Akár több nemzedéket is kiszolgált

A szűrkészítés egyik legnagyobb központja Debrecen volt, ahonnan ez az úgynevezett nyakas szűr is kikerült. A képen jól látható a debreceni szűröknek az a – kis felálló galléron túli – jellegzetessége, hogy az oldalát a hónaljtól csaknem az aljáig végig hímzés borítja. Az egyenes szabásvonalak mentén piros és fekete csíkozású posztórátétek váltakoznak tömötten szerkesztett, többszínű fonallal kivarrt virágmotívumokkal. A nagy, négyszögletes galléron, illetve alatta két koronás címert is láthatunk egymással szembefordítva. A pompás cifrázást kisebb és nagyobb méretű lapos horgolt gombok, úgynevezett harasztrózsák teszik teljessé. Egy ilyen szűr több nemzedéket is kiszolgált, s viselőjének tekintélyes megjelenést kölcsönzött.


Ratkó Lujza


Cifraszűr
Gyűjtés helye, éve: Tiszavasvári, 1964
Készítés helye, ideje: Debrecen, 1902
Gyűjtemény: Jósa András Múzeum néprajzi gyűjteménye, ltsz. 64.205.1.
Méret: 161 x 121 cm