2020.07.06.
Jósa András Múzeum

Mutasd a cipőd és megmondom ki vagy!

2020.07.02.
Jósa András Múzeum

Státuszszimbólum - gyerekeknek

2020.06.23.
Jósa András Múzeum

Alkimista és szenvedélyes kéziratgyűjtő

2020.06.22.
Jósa András Múzeum

Túlzott cifrálkodás miatt betiltva

2020.06.18.
Jósa András Múzeum

Pisze orrú házi bálvány

2020.06.16.
Jósa András Múzeum

Legvéresebb csatáját környékünkön vívta

2020.06.12.
Jósa András Múzeum

A festőfejedelem Nyíregyháza szülötte

2020.06.10.
Jósa András Múzeum

Tizenkét csákány és négy kartekercs

2020.06.08.
Jósa András Múzeum

Honfoglalás kori örökségünk: a karikás ostor

2020.06.01.
Jósa András Múzeum

Faragott székek - honfoglalás kori mintakinccsel

Jósa András Múzeum - Nyíregyháza
A Jósa András Múzeum épülete annó
Cím: 4400, Nyíregyháza Benczúr tér 21.
Telefonszám: (42) 315-722
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
2020.06.22.
Jósa András Múzeum
hír, népművészet, néprajz
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A cifraszűr a néprajzi kutatások szerint a „legmagyarabb” viseletdarabunk. Nemcsak azért, mert a magyar nyelvhatáron túl ezt a formáját nem ismerték, hanem azért is, mert a díszítésére alkalmazott hímzésvilágot szintén a magyar ízlés teremtette meg.
Cifraszűr; Készítés helye, ideje: Debrecen, 1902

Eleinte csak a széleit szegték be...

A cifraszűr egyre nagyobb mértékű díszítése a népművészet XIX. században kibontakozó új stílusával párhuzamosan alakult ki. A korábban is ismert egyszerű, díszítetlen szűrposztó ruhadarabot előbb a szélein kezdték színes rátétekkel beszegni, hogy megakadályozzák a szélek bomlását. Később mind népszerűbbé vált hímzéssel való cifrázásuk, ami drágulásukhoz vezetett.


Tiltólistára került

A XIX. század első felében gyakoriak voltak a „szegett” és „czifra” szűrrel kapcsolatos tilalmak, amelyekkel a hatóságok a mértéktelen „cifrálkodásnak” szerettek volna gátat szabni. Az 1850-es évektől a cifraszűr „parasztos stílusa” miatt nemzeti, politikai tartalommal telítődött, és divatjának már semmi sem állhatott útjába. Az 1870-es években felszabadult a szigorú tilalmak alól, így virágkora a XIX. század utolsó évtizedeire esett.


Akár több nemzedéket is kiszolgált

A szűrkészítés egyik legnagyobb központja Debrecen volt, ahonnan ez az úgynevezett nyakas szűr is kikerült. A képen jól látható a debreceni szűröknek az a – kis felálló galléron túli – jellegzetessége, hogy az oldalát a hónaljtól csaknem az aljáig végig hímzés borítja. Az egyenes szabásvonalak mentén piros és fekete csíkozású posztórátétek váltakoznak tömötten szerkesztett, többszínű fonallal kivarrt virágmotívumokkal. A nagy, négyszögletes galléron, illetve alatta két koronás címert is láthatunk egymással szembefordítva. A pompás cifrázást kisebb és nagyobb méretű lapos horgolt gombok, úgynevezett harasztrózsák teszik teljessé. Egy ilyen szűr több nemzedéket is kiszolgált, s viselőjének tekintélyes megjelenést kölcsönzött.


Ratkó Lujza


Cifraszűr
Gyűjtés helye, éve: Tiszavasvári, 1964
Készítés helye, ideje: Debrecen, 1902
Gyűjtemény: Jósa András Múzeum néprajzi gyűjteménye, ltsz. 64.205.1.
Méret: 161 x 121 cm