2024. április 18. csütörtök
Andrea, Ilma, Ilona
Déri Múzeum - Debrecen
 |
Cím: 4026, Debrecen Déri tér 1.
Telefonszám: (52) 322-207
E-mail: deri@derimuzeum.hu
Nyitva tartás: IX.1.-IV.15.: K-Szo 9-16, IV.16-X.31.: K-V 10-18
|
Déri Múzeum
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Déri Frigyes, a Déri Múzeum alapítója, 1919. május 27-én három testőrségi egyenruhát vásárolt Bécsben, melyeket egykor a híres Magyar királyi nemesi testőrség tisztjei viseltek.
A műtárgyak megszerzéséről így írt könyvében: „Az osztrák-magyar monarchia összeomlása után feloszló m. kir. testőrségnek eladásra került emlékeiből sikerült a legbecsesebb tárgyakat a gyűjtemény részére megszerezni és azokat, mint hazai történelmünk kiváló emlékeit, az utókor részére megmenteni.”
Ferenc József bizalmi emberének egyenruhája is bekerült a gyűjteménybe
Az uniformisokért és a hozzájuk tartozó felszerelésekért kifizetett 11.000 korona abban az időben nem számított soknak, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az egyik egyenruha báró Fejérváry Gézáé (1833-1914) volt. A Ferenc József bizalmi emberének számító katonatiszt fényes karriert futott be az udvarnál. 1884-1903 között a hadügyminiszteri posztot töltötte be, ezt követően a testőrség parancsnokának nevezték ki, majd miniszterelnöki megbízatást kapott (1905-1906). Déri feljegyzése szerint az „udvari szolgálati egyenruhát” a császár adományozta neki.
A Déri Múzeum megnyitása után (1930) az uniformisok kitüntetett helyre kerültek, ahol a látogatók megcsodálhatták a magyar hadtörténet és iparművészet ezen remekműveit. A kiállítás azonban a II. világháború miatt csak 1943-ig volt megtekinthető.
Múzeumigazgató akcióban
A bombaveszély, majd a fenyegető szovjet megszállás elől a múzeum dolgozói az egyenruhákat (sok más értékes műtárggyal együtt) megpróbálták elrejteni, ám nem jártak sikerrel. Sőregi János, a múzeum akkori igazgatója, a következőket jegyezte fel naplójába 1944. október 27-én:
„Ma sok orosz katona látogatott. A gárdatiszti felszerelést, mely a II. emeleti lift szobában volt elrejtve, megtalálták és megrabolták. Egy orosz tiszt is vitt belőle egy kardot. Nagy sietve, az utolsó pillanatban mentettem meg belőle pár darabot. Ha a télen nem lesz más ruhám, magam is azt fogom hordani. […] Délután újra rámentek a gárdatiszti felszerelésre. Úgy látszik, egyik a másiknak hírül adja a zsákmány lehetőségét. Újabb nadrágot, blúzt, kesztyűket vittek el. Erre magam újabb darabokat mentettem. Három kozák éppen akkor kopogott felfelé, mikor ott szedtem össze a felszereléssel együtt levő török szőnyeget és textíliákat. Egy pár pillanat időm volt eltűnésre. Körülmenve a II.ik emeleten lopakodtam le a földszintre. Detektív regénybe illő, amit csináltam, s később, mikor elcsendesedett az este, a megmentett tárgyaknak kerestem biztosabb helyeket. Istenem, ha ezekre a percekre visszaemlékezem, elfog a honfiúi bánat: saját hivatalomban, mint tolvaj kell ide-oda surrannom!”
Sőregi János „műtárgymentési akciójának” köszönhetően a gárdatiszti felszerelések közül néhány darab megmaradt. Szerencsére ezek közé tartozik báró Fejérváry egyenruhája is, melyet gondos restaurálás után, a Déri Múzeummal kötött megállapodás keretében az Országgyűlési Múzeumban állítottak ki 2014-ben. A műtárgy jelenleg is ott tekinthető meg.
A műtárgyak megszerzéséről így írt könyvében: „Az osztrák-magyar monarchia összeomlása után feloszló m. kir. testőrségnek eladásra került emlékeiből sikerült a legbecsesebb tárgyakat a gyűjtemény részére megszerezni és azokat, mint hazai történelmünk kiváló emlékeit, az utókor részére megmenteni.”
Ferenc József bizalmi emberének egyenruhája is bekerült a gyűjteménybe
Az uniformisokért és a hozzájuk tartozó felszerelésekért kifizetett 11.000 korona abban az időben nem számított soknak, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az egyik egyenruha báró Fejérváry Gézáé (1833-1914) volt. A Ferenc József bizalmi emberének számító katonatiszt fényes karriert futott be az udvarnál. 1884-1903 között a hadügyminiszteri posztot töltötte be, ezt követően a testőrség parancsnokának nevezték ki, majd miniszterelnöki megbízatást kapott (1905-1906). Déri feljegyzése szerint az „udvari szolgálati egyenruhát” a császár adományozta neki.
A Déri Múzeum megnyitása után (1930) az uniformisok kitüntetett helyre kerültek, ahol a látogatók megcsodálhatták a magyar hadtörténet és iparművészet ezen remekműveit. A kiállítás azonban a II. világháború miatt csak 1943-ig volt megtekinthető.
Múzeumigazgató akcióban
A bombaveszély, majd a fenyegető szovjet megszállás elől a múzeum dolgozói az egyenruhákat (sok más értékes műtárggyal együtt) megpróbálták elrejteni, ám nem jártak sikerrel. Sőregi János, a múzeum akkori igazgatója, a következőket jegyezte fel naplójába 1944. október 27-én:
„Ma sok orosz katona látogatott. A gárdatiszti felszerelést, mely a II. emeleti lift szobában volt elrejtve, megtalálták és megrabolták. Egy orosz tiszt is vitt belőle egy kardot. Nagy sietve, az utolsó pillanatban mentettem meg belőle pár darabot. Ha a télen nem lesz más ruhám, magam is azt fogom hordani. […] Délután újra rámentek a gárdatiszti felszerelésre. Úgy látszik, egyik a másiknak hírül adja a zsákmány lehetőségét. Újabb nadrágot, blúzt, kesztyűket vittek el. Erre magam újabb darabokat mentettem. Három kozák éppen akkor kopogott felfelé, mikor ott szedtem össze a felszereléssel együtt levő török szőnyeget és textíliákat. Egy pár pillanat időm volt eltűnésre. Körülmenve a II.ik emeleten lopakodtam le a földszintre. Detektív regénybe illő, amit csináltam, s később, mikor elcsendesedett az este, a megmentett tárgyaknak kerestem biztosabb helyeket. Istenem, ha ezekre a percekre visszaemlékezem, elfog a honfiúi bánat: saját hivatalomban, mint tolvaj kell ide-oda surrannom!”
Sőregi János „műtárgymentési akciójának” köszönhetően a gárdatiszti felszerelések közül néhány darab megmaradt. Szerencsére ezek közé tartozik báró Fejérváry egyenruhája is, melyet gondos restaurálás után, a Déri Múzeummal kötött megállapodás keretében az Országgyűlési Múzeumban állítottak ki 2014-ben. A műtárgy jelenleg is ott tekinthető meg.
|
|
