2020.07.02.
Janus Pannonius Múzeum

A nagy háború - egy hadifogoly naplójából

2020.06.26.
Janus Pannonius Múzeum

Életképek a századforduló pécsi piacairól

2020.06.24.
Janus Pannonius Múzeum

Szent Iván éjjelének "varázserejű" növényei

2020.06.22.
Janus Pannonius Múzeum

Háború a színházi kulisszák mögött

2020.06.19.
Janus Pannonius Múzeum

A szomjas törökök megadták magukat

2020.06.18.
Janus Pannonius Múzeum

Természet "hímezte" tojások

2020.06.18.
Janus Pannonius Múzeum

Milyen lehetett egy római kori bronz szűrőkészlet?

2020.06.15.
Janus Pannonius Múzeum

Piroska, a néprajzi osztály „édesanyja”

2020.06.10.
Janus Pannonius Múzeum

A holtest a jobb kezében egy pápai bullát tartott

2020.06.09.
Janus Pannonius Múzeum

Szombat esti láz - dédanyáink idejéből...

2020.06.05.
Janus Pannonius Múzeum

Füves asszonyok és vadvirágok nyomában

2020.06.03.
Janus Pannonius Múzeum

Díjnyertes pécsi hárfák

2020.06.02.
Janus Pannonius Múzeum

Parancsol egy piócát...?

Janus Pannonius Múzeum - Pécs
Cím: 7621, Pécs Káptalan utca 5.
Telefonszám: (72) 514-040
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
2020.06.09.
Janus Pannonius Múzeum
hír, játék, játéktörténet, művelődés, szabadidő, szórakozás, történelem, történet, Újkor, XX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Dédanyáink idejének szórakozási lehetőségeire, az emberi kapcsolatok ápolásának, a társas összejöveteleknek különféle módjaira némi nosztalgiával gondolunk.
Az Apollo mozi épülete, Pécs
A polgárcsaládoknál általában a megszokott vizitidőben történtek a kötelező bemutatkozó-, részvétnyilvánító- és rokoni látogatások. Üdvözlőkártyák, képeslapok, báli táncrendek, és a különféle programokról tudósító meghívók, szórólapok és tudósítások idézik fel ezeket a "boldog békeidőket". Az aláírásokkal szignált legyező és a használatát "megtanító" virágnyelv-könyv szintén becses darabjai gyűjteményünknek.

Farsangkor gyakoriak voltak a bálok és az otthoni baráti összejövetelek. Jellachich Károly írása szerint a 19. század közepén ilyen alkalmakkor a pécsiek fánkot, rétest, pörköltet vagy paprikást ettek, a férfiak a cukrozott, és meggyújtva kék lánggal égő szilvapálinkát, a "krampampulit" iszogatták.

Családi program volt húsvétkor a Szent Sírok meglátogatása, a feltámadási körmeneten való részvétel és a századfordulótól a mecseki kirándulások is – persze ez utóbbihoz nem kellett külön ünnepi alkalom. A fiatalok a bálokon, a lányos házaknál rendezett zsúrokon, a városi rendezvényeken, vagy éppen a századfordulón divatba jött sportoknak, például a korcsolyázásnak hódolva, vagy teniszpályákon ismerkedhettek. Az egyesületek számos rendezvénye is sokakat vonzott.

Voltak jeles alkalmak Pécs életében, és az ekkor szervezett programokra is szívesen ment a közönség. Ezek közé tartoztak például a Tettyén rendezett népünnepélyek, I. Ferenc József látogatásai, a millenniumi rendezvények, valamint a híres vásárok és kiállítások.

Esténként pedig megtelt a színház. Az éttermekben és a kávéházakban működtek a 20. század elején az első állandó helyszínű mozik, illetve az 1910-es évek végén a kabarék is, amelyek szintén kedvelt szórakozó helyei voltak a városnak. A kávéházi és vándormozik után 1913-ban, a Perczel utcában épült fel a kor követelményeinek megfelelő, igen korszerű berendezésekkel felszerelt Apolló mozi, amely egyfajta kulturális centrum szerepet is betöltött. Ez volt a város egyik legjelentősebb, önálló mozi épülete.