2020.07.08.
Jósa András Múzeum

Magyaros mente - 42 pitykével

2020.07.08.
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum

Szegedet a paprika helyezte földünk térképére

2020.07.07.
Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum

A kékfestés feledhetetlen mestere

2020.07.07.
Hatvany Lajos Múzeum

Volt egyszer egy cukorgyár...

2020.07.07.
Jósa András Múzeum

A kelták csecsebecsének gyűjtötték

2020.07.07.
Déri Múzeum

A debreceni "Rajzoskola"

2020.07.06.
HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum

Keddtől ismét várja a látogatókat a hadtörténeti múzeum

2020.05.29.
hír, Ókor, történelem
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A letelepedett mezőgazdasági életforma javította az emberek egészségi állapotát, amit jelez, hogy ritkábban kaptak középfülgyulladást - állapították meg tanulmányukban a Tel-Aviv-i Egyetem kutatói.

A tudósok összehasonlították a különböző korok régészeti feltárásaiból fennmaradt emberi koponyákat és megvizsgálták a csontokon nyomot hagyó középfülgyulladás gyakoriságát, mert ez az emberek általános egészségi állapotának fokmérője - számolt be a kutatásról a Háárec című újság honlapja.

Ez a betegség azért is alkalmas az általános egészségi állapotok mérésére, mert nagyon gyakori, a gyermekek mintegy fele szenved tőle és más tanulmányok szerint már a neandervölgyi embernél is igen elterjedt volt.
Az izraeli szakemberek a csontok régészeti tanulmányozásával foglalkozó International Journal of Osteoarchaeology című tudományos folyóiratban tették közzé tizenötezer év emberi csontjainak változásairól született megállapításaikat.

Az emberi társadalmat alapvetően megváltoztató letelepedés, a mezőgazdasági termékek előállítása és fogyasztása, valamint az állatok háziasítása és tenyésztése mintegy 20 ezer éve kezdődött, és 10-12 évvel ezelőtt vált általánossá a Közel-Keleten, a mai Izrael és Törökország területén.

Ez a változás alapvetően módosította az emberi táplálkozást: a magok és az elejtett állatok fogyasztása helyett gabonaféléket kezdtek enni, egysíkúbb lett az emberek étrendje, és zsúfoltabbá vált lakhatásuk.

Katarina FLoreanova, Efrat Gilat, Ilan Koren, és Hilla May kutatócsoportja hat korszakot különített el: a 15 ezer éve kezdődött Natúf-kultúrát, a kerámiaedények készítése előtti neolitikumot 12-10 ezer éve, az ezt követő kőrézkort 6-2 ezer éve, a római kort kétezer éve, a bizánci korszak koponyamaradványait mintegy ezerötszáz éve és az oszmán török korból származó leleteket 500-100 évvel ezelőttig.

A Natúf-kultúra emberének 70 százaléka szenvedett a középfülgyulladástól, ami a letelepedett neolitikumban 50 százalékra csökkent, és nagyjából napjainkig ez az arány jellemző. A kőrézkor kivételt jelent, ekkor 80 százalékra ugrott a betegek száma, amit egyrészt az akkoriban hűvösebbé váló éghajlattal, a nehezebb életkörülményekkel magyaráznak, másrészt az általánossá váló tej- és tejtermékfogyasztással, amihez akkoriban még nem szokott hozzá szervezetük.

Az étrendben végbement változások nyomán sokan az emberek egészségi állapotának romlását feltételezték, de a rendszerbe gyűjtött adatok éppen ennek az ellenkezőjét bizonyították, miszerint hosszú távon előnyösen hatott a mezőgazdasági forradalom az emberek egészségére.

(MTI)