2020.06.25.
Tomory Lajos Múzeum

"Örök láng" az Ernst Múzeum helyén

2020.06.12.
Tomory Lajos Múzeum

Zánka előtt is volt élet...

2020.05.28.
Tomory Lajos Múzeum

Szécsi Margit: „a világ női vagánya”

2020.05.13.
Tomory Lajos Múzeum

Ez nem csak festészet, hanem tiszta zene is

2020.05.12.
Tomory Lajos Múzeum

Spanyolnátha Pestszentlőrincen

Tomory Lajos Múzeum - Budapest
Herrich-Kiss villa
Cím: 1181, Budapest Margó Tivadar utca 116-118. Herrich-Kiss villa
Telefonszám: (1) 290-1585
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
2020.05.28.
Tomory Lajos Múzeum
hír, irodalom
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:

Szécsi Margit költő
Úgy néztem magamra mindig,

ahogy csodára nézni illik,
csodára, az ember fiára,
kezeire, nyírott hajára.

(mottóvers)



…írja Szécsi Margit költő, aki 92 éve, 1928. május 28. pünkösd vasárnapján született. Születésének körülményeit a sors kezének tulajdonította. Küldetésének érezte, hogy „az igaz beszéd tüzes ünnepéhez méltóan” éljen a magyar szóval, hogy kora társadalmának értékeit és gondjait a költészet nyelvén megfogalmazza, és útmutatást adjon egy emberségesebb élethez.

Azt mondják: jól van, hogy az élet
más életekből táplálkozó.
Ki a világ torkában élsz,
erre ne mondd hogy: jó.
(A fölösleges fájdalmak kora, részlet)


Sugárzó, szuverén személyiség volt, a „világ női vagánya” – ahogyan Tóth Erzsébet nevezte. Vagánysága a meg nem alkuvásban, függetlenségének mindenkori megőrzésében, bátorságában nyilvánult meg. Női érzékenységgel, de élesen szólalt fel kora lélektelen rendszere ellen, és hirdette, hogy minden emberi élet maga a csoda. Legnagyobb gondnak az emberek között tapasztalt közönyt és az egykedvűséget érezte, amivel munkájukat végzik. Felelősségének érezte a társadalom értéktorzulásaival szemben felvenni a harcot. Ezért buzdította verseiben hallgatóságát arra, hogy merjenek álmodni és álmukat megvalósítani.


Költészetének elsődleges forrását a pestszentlőrinci évek szegény, de csodákban gazdag időszakából merítette. Gyermekkorát a családi fészek biztonsága, a természetben eltöltött napok és a szabad játék öröme jellemezte. Az Üllői úti házukban formálódó összetartó lakóközösség oltalmat jelentett a kor életellenes, uniformizáló eszméi ellen, így őrizhette meg csodára mindig nyitott lelkületét felnőttkorában is. Ahogy ő mondta, ifjúsága „a reményteljes nyomorúság kora” volt, ahonnan el lehetett indulni, és követni belső indíttatásait.

Szűz álom, gyerek-álom:
bízatván a habokra,
elmenni nyomorultul
s visszatérni ragyogva.

(A juss, részlet)


Az ifjúkor szárnypróbálgatásait követően költői kibontakozásában jelentős lelki és anyagi támaszt nyújtott férje, Nagy László költő, akivel szellemi és lelki társakként, egymást kiegészítve éltek és alkottak együtt, egészen annak 1978-ban bekövetkezett haláláig.

Belső zsebedbe bújva
lehetne élni szépen
dobogós boldogságban
halálig szívverésben.

(Körülötted bolyongok)


Szabó Zsófia Lilla