2020.07.01.
Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum - Rippl-Rónai Múzeum

Bűzös szarvacskákkal védekezik

2020.06.25.
Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum - Rippl-Rónai Múzeum

Középkori könyvveretek

2020.06.23.
Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum - Rippl-Rónai Múzeum

Fátyoltűk és rezgőtűk: női praktikák a kora újkorból

2020.06.18.
Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum - Rippl-Rónai Múzeum

Az ezüst kanál menekülés közben veszhetett el...

2020.06.16.
Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum - Rippl-Rónai Múzeum

Galimberti Sándor: Róma-villa

2020.06.12.
Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum - Rippl-Rónai Múzeum

A bíboros kosbor kiskertbe nem való

2020.06.10.
Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum - Rippl-Rónai Múzeum

Szépen "dorombolhattak" rajta...

2020.06.04.
Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum - Rippl-Rónai Múzeum

Márpedig a harangok nem Rómába mentek...

2020.06.03.
Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum - Rippl-Rónai Múzeum

Az öreg, korhadó fák lakója: a gyászcincér

2020.05.29.
Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum - Rippl-Rónai Múzeum

Középkori szerelmi gyűrű

2020.05.24.
Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum - Rippl-Rónai Múzeum

Eltűnt puszták, elfeledett gyilkosságok – A rácörsi „balhé”

2020.05.22.
Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum - Rippl-Rónai Múzeum

Vízipók és barátai

2020.05.20.
Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum - Rippl-Rónai Múzeum

Vízparti idill - üvegből

Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum - Rippl-Rónai Múzeum - Kaposvár
Cím: 7400, Kaposvár Fő u. 10.
Telefonszám: (20) 287-9323
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
2020.05.24.
Rippl-Rónai Múzeum
helytörténet, Helytörténet, hír, történet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Kutató muzeológusként a terepi munkáink során néha olyan dolgokra bukkan az ember, amelyre még álmában sem számított. Így jártam Somodor mellett, amikor a falutól keletre elterülő Fekete-erdőben végeztem terepi felmérést az ott fellelhető nappali lepkékről. Ha egy kevésbé ismert területet célzunk meg, mindig érdemes előtte feltérképezni, amennyire az lehetséges. Elsősorban online térképekre szoktam hagyatkozni, így tűnt fel a terkep.turistautak.hu oldalon egy felirat a somodori bekötőút mellett: „Rácörs emléke”. Mivel, hogy csupán 20-30 méterre jelezte az úttól, gondoltam megnézem.
A négy csendőr síremléke, Rácörs
A mernyei út elágazásától nem messze, egy akácos erdőfoltba mutattak a koordináták. A mellette elterülő vetés szélén elindultam befelé, majd nem sokkal később, úgy 40-50 méterre az autóúttól, egy emlékműnek az oszlopát láttam meg a sűrű bozótosban. Nagy nehezen átverekedtem magam a nagyjából 2 méter magas obeliszkig, ami ránézésre viszonylag jó állapotban vészelte át a készítésétől eltelt közel 160 évet. A rajta, még szintén elég jól olvasható felirat szerint itt négy csendőr vesztette életét, és itt is lettek eltemetve.

A felirat így szól rajta: „Kötelességők hű teljesítésében, az ország lakosainak közbiztonságát, úgy szinte személyét és vagyonát védve 1862-dik évi szeptember hava 14-én bátor önvédelem után elesett

VÖRÖS GÁSPÁR
LÁZÁR FERENCZ
TÓTH ISTVÁN
és
TESZÁRS JÁNOS

derék csendőröknek örök emlékűl felállítva a 8-dik cs. királyi csendőrezred tisztjei és bajtársai által.”

Déli oldalára egy vaskereszthez hasonló kereszt tölgykoszorúban, az északira 4 egymásnak támasztott puska, végükön egy csendőrsisakot ábrázoló vésetek vannak, a 4., nyugati oldalán ugyanaz a fenti felirat német nyelven olvasható. Az emlékmű körül még néhány sír is megtalálható, de azok jelentősen rosszabb állapotban, mint az obeliszk. Néhány fénykép kattintása után továbbindultam, de itthon rákerestem, és megpróbáltam információkat szerezni a helyről, az emlékműről, és hogy mi is történt ott 1862. szeptember 14-én.


A középkori Örs templommal rendelkező település volt; az újkori katonai felmérések térképein már Rácörs, vagy Rácörspusztaként szerepel. Volt, amikor Somodorhoz, volt, amikor Mernyéhez, de leghosszabb ideig Szentgáloskérhez tartozott az idők során. Minden bizonnyal az egykori településrész temetője az, ami erősen benőve, de máig megmaradt. Az 1800-as évek végi Harmadik Katonai Felmérés térképén már látható egy kereszt jelölés, ami vagy a temetőre, vagy már magára az emlékműre utalhat, majd az 1941-es katonai felmérés térképén is jól megfigyelhető az emlékhelyre mutató jelölés. Az 1980-as években készült, nagyon alapos országtérképen már csak egy apró temető jele található, ebből következtethetünk, hogy a körülötte álló épületek valamikor a 2. világháború után néptelenedhettek el teljesen.


Magáról az emlékműről és az eseményekről is próbáltam információkat szerezni. A Rippl-Rónai Múzeum digitalizált Néprajzi fényképgyűjteményében található két képeslap, amelyen az emlékmű szerepel, még karbantartott környezetében, a rácörsi temetőben. A leírás szerint ez az 1869-ben elesett négy csendőr síremléke, akiket Séta Pista bandája ölt meg. A dátum valószínűleg elírás, az emlékmű felirata szerint is 1862-ben történt az eset. Séta Pista pedig egy somogyi betyár volt, így ezen a vonalon elindulva hamarosan a Somogyi betyárvilág című könyvben reméltem újabb információmorzsákat találni. Nem hiába, a könyvből újabb adalékokat ismerhettem meg a különleges helyről. A 71. oldalon szerepel a rácörsi emlékmű fotója is, de eszerint már Patkó Pista és bandája került összetűzésbe a Rácörspuszta melletti csárdánál a csendőrökkel. Majd később részletesebben is ír az esetről, a mernyei templom halotti anyakönyvére utal, amelyben szerepel a négy csendőr és haláluk körülményei is.

Eszerint 1862. szeptember 14-én éjjel fegyveres összetűzésre került sor a négy csendőr és Patkó Pista betyárcsapata között a rácörsi csárdában – a csárda helyét is megtaláltam a Harmadik Katonai felmérés térképén, és nem a temetőnél, a puszta házainál állt, hanem azoktól északkeletre, Szentgáloskér irányában. A csárdához jágerkatonák is érkeztek, megsegíteni a csendőröket, de őket is elkergették a – valószínűleg – túlerőben levő betyárok. A négy csendőrt éjfél előtt nem sokkal végül ’halálra kínozták’ a betyárok. Az áldozatokat később a rácörsi temetőben helyezték örök nyugalomra. A ’halálra kínzást’ azért érdemes kritikus szemmel nézni, valószínűbb, hogy egyszerű fegyveres tűzharcban szenvedtek végzetes sebesüléseket a csendőrök, ugyanis nem volt feltétlenül jellemző a betyárokra a különös kegyetlenség és embertelenség. Még ha elő is fordultak halállal végződő összetűzések a somogyi betyárvilágban, az élvezetből elkövetett kegyetlenkedések ritkák lehettek.


Ez tehát a mára eltűnt Rácörspuszta történetének egy érdekes momentuma. Az egykorvolt település temetője és a szomorú esemény emlékműve – még elvadult és benőtt jelenlegi állapotával együtt is - különleges hangulatot sugárzó hely. Ismerve a háttértörténetének egyes részleteit pedig még érdekesebbé vált. Érdemes lenne kitisztítani és látogathatóvá tenni környezetét, mert ez a somodori út menti akácos bozót a somogyi betyárvilág egy máig fennmaradt, elgondolkodtató mementója.

Schmidt Péter