2020.07.07.
Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum

A kékfestés feledhetetlen mestere

2020.07.01.
Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum

A márc: jéghidegen az igazi!

2020.06.26.
Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum

Tarisznya, hamuban sült pogácsa és vándorkönyv

2020.06.23.
Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum

Balaton a Rába mellett: nem tévedés!

2020.06.19.
Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum

Csatadöntő csőrös cipő

2020.06.18.
Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum

Ewz lab és csöpörke

2020.06.16.
Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum

Megszökhetett volna, de nem tette: Batthyánynál súlya volt az adott szónak

2020.06.11.
Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum

Adókedvezmény a cseréptetős házak tulajdonosainak

2020.06.09.
Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum

Címeres csizmaviasz

2020.06.04.
Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum

Apró és óriás ketyegők

2020.06.02.
Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum

A családfa árnyékában heverészik a Batthyány-ős

2020.05.28.
Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum

Egy „korabeli” pendrive: nagy idők és bajuszok tanúja

2020.05.26.
Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum

Egy Batthyány, aki még (űr)hajót is épített

Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum - Körmend
A múzeum a Batthyány-Strattmann-kastély épületében találató.
Cím: 9900, Körmend Dr. Batthyány-Strattmann László u. 3.
Telefonszám: (94) 410-425
Nyitva tartás: V.1-X.31.: K-V 10-18
XI.1-IV.30.: K-Szo 10-16
2020.05.26.
Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum
festészet, hír, képzőművészet, művelődés, szabadidő, sport, sporttörténet, történet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Batthyányak kikről…
(A képek forrása: Ambrózy Gábor: Gróf Batthyány Tivadar, vállalkozó főnemes és hajóépítő ppt-je.)
… nem nagyon hallani. Ha az ősi család neve elhangzik valahol, legelőbb a mártírhalált halt miniszterelnök, vagy a humánus szemorvos jut mindenkinek az eszébe. Ez nem ok nélküli! Persze a családnak voltak nagy egyéniségei, tettei jóval számosabbak. Hallott a kedves Látogató Batthyány Gyuláról, a festőművészről, aki megfestette dédapja hadbírósági tárgyalását? Vagy Ödönről, a balatoni vitorlássport meghonosítójáról? Ugye, nem.

Beszéljünk most Batthyány Tódorról! Hogy nem is hallott róla a tisztelt Látogató? Egy az ő monogramjával díszített tál emlékeztet rá nálunk, a körmendi múzeumban.

A XVIII. század második felében élt gróf, kísérletező elme volt, ráadásul egy eléggé szokatlan területen. A hajó, a hajózás szerelmese volt. Emellett birtokait szerette volna bevonni a világkereskedelembe. Így hajókat épített. Mondom: épített és nem építtetett! Ő maga tervezte a járműveket, amivel aztán árut szállíttatott Bécsbe, és mellesleg 10.000 hl gabonát bírt el. Ez önmagában is szokatlan volt annak idején.

Egy másik inkább hasonlított az Orion űrhajóra. „Formája felül ovális, az az tyúkmony forma, egészben bé vagyon fedve, körüs körül folyosója, a fedöléken pedig 4 oldalról egy egy ajtaja vagyon, az ajtó úgy vagyon készítve, hogy azt mind fel lehet tolni, mind le bocsátani, felső része rostélyos, alsó része pedig egészen deszka,… , sem kormányát, sem evedző lapiáttyait látni nem lehet”. (Magyar Kurír, 1793.10.08.) Így a Dunán, ami valljuk be nem egy szerény patakocska, ár ellenében vontatás és vitorlázat nélkül tudott haladni. Hozzáteszem, a meghajtás mikéntje a mai napig ismeretlen, csak feltételezések szólnak róla. Ez volt a „Bucentaurus”.

Ha pedig hozzáteszem, hogy száz esztendő múltán, 1896-ban a család ikervári birtokán megépül hazánk első vizierőműve, ki kell tágítani ismereteinket az eddig díszmagyaros, kardos képekről ismert Batthyányakról!


Pintér György