2020.09.25.
Szépművészeti Múzeum

II. Rákóczi Ferenc többször is tette itt tiszteletét

2020.09.15.
Szépművészeti Múzeum

Az Anna-báloktól az első gőzhajóig

2020.09.10.
Szépművészeti Múzeum

A váratlan Kaposvár

2020.09.02.
Szépművészeti Múzeum

Az "igazságos" szobra

2020.08.26.
Szépművészeti Múzeum

A lótenyésztéstől az elmegyógyintézetig

2020.08.24.
Szépművészeti Múzeum

A színpadi kellékek között elveszett főszereplő

2020.08.18.
Szépművészeti Múzeum

Kétszer annyian voltak, mi mégsem futamodtunk meg

2020.08.13.
Szépművészeti Múzeum

BALATON

Szépművészeti Múzeum - Budapest
Szépművészeti Múzeum
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út 41.
Telefonszám: (1) 469-7100
Nyitva tartás: K-V 10:00-18:00, belépés és pénztár 17:00-ig, a kiállítások zárása 17:30-kor kezdődik a legfelső szintről.
2020.05.25.
Szépművészeti Múzeum
1848, Deák Ferenc, festészet, hír, hírességek, képzőművészet, Petőfi Sándor, Széchenyi István, történelem, Újkor, XIX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Pulszky Ferenc (1814-1897), aki az 1840-es években a Pesti Hírlap és az augsburgi Allgemeine Zeitung cikkírója volt, majd 1848-ban pénzügyi államtitkár Kossuth mellett „Életem és korom” című 1880 és 1882 között négy kötetben megjelent visszaemlékezésében a következőképpen írja le Batthyány Lajos külsejét (sajátságos módon éppen Josip Jellačić horvát bánnal összehasonlítva): „Batthyány is kopasz volt, de magas homloka, éles tekintete, hegyes, görbült orra s szép szőke szakálla a saskeselyűre emlékeztetett, vonásaiban látszott a szenvedély és határozottság. Senki sem pillanthatta meg anélkül, hogy eszébe ne jusson: Ez nevezetes ember!”
Than Mór: Széchenyi ünneplése
Batthyányról – már csak tragikus, korai halála miatt is – túl sok portré nem született. Megjelenik azonban alakja egy olyan kultuszképen, amely a korszak legjelentősebb középületének, a Magyar Nemzeti Múzeumnak belső díszítéseként 1875-ben Than Mór által készített falfestmény sorozat utolsó jelenete.


Most legyen vagy ne legyen? 


A téma meglehetősen kényes volt ekkor, nem véletlenül változott többször is a művész terveiben megformálása. A még élő kortársakat bemutató kép számos utalást tartalmaz: egyszerre emlékezés és tiszteletadás 1848-49 eseményeinek, ugyanakkor egyfajta kísérlet a néhány évvel korábban történtek – a kiegyezés - értelmezésére is. Keleti Gusztáv interpretációja szerint "a képlánczolat utolsó és zárszeme lehetne a negyvennyolczadik év politikai és művelődési nagyszerű fordulatának eszményesítése ama kor vezérférfiainak: Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferencz s több más kitűnő honfiak alakjaival." 

Az eredeti programban azonban még nem szerepelt a kevésbé a forradalmat és szabadságharcot, sokkal inkább a kiegyezést "eszményesítő" Deák Ferenc alakja; a falképhez készült szépiarajz tanulmányon három csoportban jelennek meg a szereplők. Középen a falképéhez hasonló módon Széchenyi István ül, attribútumai számosabbak, mint a freskón. Balra Batthyány, mögötte a szabadságharc tábornokai: Damjanich, Kiss Ernő, Nagy Sándor; jobbra a háttal álló Kossuth, a toborzó beszédek hallgatóságának alakjaival, bár a kezében tartott irattekercs és öltözéke az ötvenes évek emigrációs fotóinak Kossuthját idézik. A falkép tere kitágul, mélységet kap; a balusztrád mögött gyülekező nép ismét a toborzó-jelenetek ikonográfiája szerint jelenik meg. A hozzájuk beszédet intéző Kossuth alakja hasonlóképpen hátulnézetben, mellette Petőfi oldalnézetből, inkább csak fél alakban látható.


Végül Deák is bekerült a "reformkor nagyjai" közé


Az előtér három csoportjából azonban végül kettő lett: bár Széchenyi kétségtelenül középen helyezkedik el, a szorosan mellette álló karosszékben Deák ül, jelentősége semmivel sem kisebb, mint Széchenyié. Mögöttük Batthyány Lajos áll, kezében a vértanúságára utaló pálmaággal, a tábornokok közül csak Damjanich látható, mellette Perényi Zsigmond és Eötvös József, aki ugyan tagja volt az 1848-as első magyar kabinetnek, de a falképek tervét elfogadó kultuszminiszter is egyben.


Lényeges pontokon változott tehát a vázlat és a kivitelezés között eltelt csaknem egy évtizedben a jelenet. Így került tehát egyik legjelentősebb középületünk falára a mártírként ábrázolt első magyar miniszterelnök képmása. S bármennyire is sokan látták elkészülte óta, ez a kompozíció sohasem vált a Batthyány ikonográfia közismert képévé, sokan azt sem tudják, hogy az első magyar miniszterelnök szerepel a köztudatban „A reformkor nagyjai” címmel emlegetett freskón.
Basics Beatrix