2020.05.24.
Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum - Rippl-Rónai Múzeum

Eltűnt puszták, elfeledett gyilkosságok – A rácörsi „balhé”

2020.05.22.
Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum - Rippl-Rónai Múzeum

Vízipók és barátai

2020.05.20.
Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum - Rippl-Rónai Múzeum

Vízparti idill - üvegből

2020.05.27.
Magyar Nemzeti Múzeum

Restaurátorok a viking mesterek útján

2020.05.27.
Jósa András Múzeum

A kelták feladták a leckét a vaskor kutatóinak

2020.05.27.
Budapest Főváros Levéltára

Kapások, vincellérek... no meg a hegymester

2020.05.27.
PIM - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

Vörös hajú táncosnő - hófehér ruhában

2020.05.27.
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum

Végállomás: villamosút a Pesti paprikából

2020.05.26.
Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum

Egy Batthyány, aki még (űr)hajót épített

2020.05.26.
Hatvany Lajos Múzeum

Azok a nyakas hatvaniak

2020.05.26.
MNM Palóc Múzeuma

Áldozócsütörtök és Váróvasárnap

Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum - Rippl-Rónai Múzeum - Kaposvár
Cím: 7400, Kaposvár Fő u. 10.
Telefonszám: (20) 287-9323
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
2020.05.22.
Rippl-Rónai Múzeum
állattan, biológia, hír, rovartan
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Most, hogy már régen kitavaszodott, számos védett pókfajt figyelhetünk meg Kaposvárott, a Deseda-tó körül. Itt lakik Vizipók is és számos barátjai, akiket a rajzfilmsorozatból ismerhetünk...
Parti vidrapók (Dolomedes plantarius)

A parti vidrapók (Dolomedes plantarius ) és a szegélyes vidrapók (dolomedes fimbriatus)

A fajok testmérete 2-2,5 cm is lehet. Vízhez kötötten élnek, azt csak a téli időszakban átteleléskor hagyják el. A vízparton, vagy a vízben úszó levelekbe, ágakba kapaszkodva pihennek, vagy épp vadásznak, de ügyesen szaladnak a víz felszínén is. Figyelem: nem azonosak a molnárpoloskával, - amit általában vízipóknak néznek-, és magával a vízipókkal sem. Táplálékukat leginkább rovarok, ebihalak, és kisebb halak teszik ki, amelyeket merüléskor ejtenek el.


Búvárpók (Argyroneta aquatica)

Ez a faj az ihletője a vízipók-csodapók mesének. Ennél a póknál a hím általában 15 mm-es hosszúságával lényegesen nagyobb, mint a nőstény, amely mindössze 9 mm lehet.

Vízi állatként légkészletét a hasi oldalon található bundán tárolja. Ha levegőhöz akar jutni, akkor hassal fölfelé a víz felszínére úszik, és kiemeli a potroha hasi oldalát a vízből.

Ennek a fajnak a másik érdekessége a levegővel töltött búvárharang, ami a víz alatt a pók életteréül szolgál.