Sovánka István 19. század második felének sokoldalú alakja: üvegművész, szobrász, fafaragó, és fényképész. Igazi hírnevet az üvegművészet hozta meg számára, melyet a századforduló Magyarországán olyan művészi szintre emelt, hogy a st. louis-i és milánói világkiállításokon aranyéremmel jutalmazták alkotásait. Az üveges szakmával a zayugróci üveggyárban ismerkedett meg, 1904-től pedig az újantalvölgyi üveggyár tervezőjeként dolgozott.

Az üvegművészet tradicionális eljárásait, a csiszolás és a metszés technikáját a Nancy-beli műhely vezetője, Émile Gallé forradalmasította Franciaországban. Sovánka Magyarországon elsőként alkalmazta a francia művész legfontosabb technikai eredményeit, a rétegezést és a savval maratást. Díszítőművészetében gyakran merített a századforduló idején divatos japán metszetek formavilágából, és erősen hatott rá a szecesszió is.

A kaposvári múzeum üvegvázája különböző színű üvegrétegekből áll, és dekoratív foltokban ábrázolja egy kevéssé konkretizált vízparti táj idilljét.