2024. április 25. csütörtök
Márk
Budapest Főváros Levéltára - Budapest
|
|
Budapest Főváros Levéltára
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Budapesten, az V. kerületi Irányi Dániel utca 15. szám alatt áll Vermes Gyula (1882–1953) szabadkai földbirtokos, országgyűlési képviselő bérháza. Az épület Lechner Ödön (1845–1914), a magyar szecesszió mestere tervei szerint épült fel.
Több terv is készült
A szabálytalan alakú telket Vermes Gábor (1824–1915) szabadkai földbirtokos, egykori 48-as hadnagy még 1865-ben vásárolta és 1909-ben ajándékozta fiának, Gyulának, aki 1910–1911-ben építkezett rajta. Először Baumgarten Sándor (1864–1928) építészt bízta meg, aki 1910 januárjában készítette el az engedélyezési terveket, azonban áprilisban a főváros mérnöki hivatala másik építési vonalat mutatott ki, mivel a telekből az utca szabályozása miatt le kellett vágni. Ezért új tervek készítésére volt szükség, ám ezeket már nem Baumgarten, hanem a vele tíz évvel korábban együtt dolgozó Lechner készítette 1910 májusában. Lechner terveit az építési hatóság 1910. szeptember 20-án hagyta jóvá. Azért ilyen későn, mert a nyáron még Baumgarten terveiről születtek határozatok, párhuzamosan pedig az építtető, Vermes is kérvények sorát adta be, amelyeket el kellett bírálni.
Az építkezést az 1910. szeptember 8-án kötött vállalkozói szerződés értelmében a Grünwald testvérek építőipari cége vállalta. Ők fejezték be nem sokkal korábban az Alpár Ignác tervei szerint épült, a Deák térre néző Anker-palotát is. A Vermes-ház vasbeton részletterveit - a cég képviseletében - Sándor Ödön készítette.
Luxuslakások sora
Az épület a korabeli bérházak között luxuskivitelűnek számított. Nemcsak korszerű villanyvilágítással és fürdőszobákkal szerelték fel, de központi porszívó-berendezéssel is. A teljes építési költség 378499,83 korona volt. Az épület alaprajza sem szokványos, de innovativitása a teljes homlokzatot borító műkő lapokkal mutatkozik meg igazán. Lechner saját tervezői eszköztárát újította meg. Jellegzetes stilizált növényi és állati formákat mutatnak a műkőbe sajtolt ábrák, s ezt azért is fontos megjegyezni, mert ez a ház az építész utolsó autentikus műve.
Vermes Gyula a földszintet és a félemeletet üzleti célokra adta bérbe, ő maga az első emeleten lakott, a felsőbb szinteken kialakított lakások bérlőitől pedig a második világháború után is vezette a beszedett bérleti díjakat.
Több terv is készült
A szabálytalan alakú telket Vermes Gábor (1824–1915) szabadkai földbirtokos, egykori 48-as hadnagy még 1865-ben vásárolta és 1909-ben ajándékozta fiának, Gyulának, aki 1910–1911-ben építkezett rajta. Először Baumgarten Sándor (1864–1928) építészt bízta meg, aki 1910 januárjában készítette el az engedélyezési terveket, azonban áprilisban a főváros mérnöki hivatala másik építési vonalat mutatott ki, mivel a telekből az utca szabályozása miatt le kellett vágni. Ezért új tervek készítésére volt szükség, ám ezeket már nem Baumgarten, hanem a vele tíz évvel korábban együtt dolgozó Lechner készítette 1910 májusában. Lechner terveit az építési hatóság 1910. szeptember 20-án hagyta jóvá. Azért ilyen későn, mert a nyáron még Baumgarten terveiről születtek határozatok, párhuzamosan pedig az építtető, Vermes is kérvények sorát adta be, amelyeket el kellett bírálni.
Az építkezést az 1910. szeptember 8-án kötött vállalkozói szerződés értelmében a Grünwald testvérek építőipari cége vállalta. Ők fejezték be nem sokkal korábban az Alpár Ignác tervei szerint épült, a Deák térre néző Anker-palotát is. A Vermes-ház vasbeton részletterveit - a cég képviseletében - Sándor Ödön készítette.
Luxuslakások sora
Az épület a korabeli bérházak között luxuskivitelűnek számított. Nemcsak korszerű villanyvilágítással és fürdőszobákkal szerelték fel, de központi porszívó-berendezéssel is. A teljes építési költség 378499,83 korona volt. Az épület alaprajza sem szokványos, de innovativitása a teljes homlokzatot borító műkő lapokkal mutatkozik meg igazán. Lechner saját tervezői eszköztárát újította meg. Jellegzetes stilizált növényi és állati formákat mutatnak a műkőbe sajtolt ábrák, s ezt azért is fontos megjegyezni, mert ez a ház az építész utolsó autentikus műve.
Vermes Gyula a földszintet és a félemeletet üzleti célokra adta bérbe, ő maga az első emeleten lakott, a felsőbb szinteken kialakított lakások bérlőitől pedig a második világháború után is vezette a beszedett bérleti díjakat.
|
|
