2020.08.11.
Déri Múzeum

A fényirda titkai

2020.08.06.
Déri Múzeum

Ékesség az aranykorból

2020.07.30.
Déri Múzeum

Heti egy fürdés

2020.07.22.
Déri Múzeum

Icuka bálozik

2020.07.17.
Déri Múzeum

Érted ég szívem…

2020.07.08.
Déri Múzeum

Kevés játék, sok szidalom

2020.07.07.
Déri Múzeum

A debreceni "Rajzoskola"

2020.07.06.
Déri Múzeum

Jézus vagy Barabás?

2020.07.03.
Déri Múzeum

Mit rejt a város szövete?

Déri Múzeum - Debrecen
A múzeum bejárata
Cím: 4026, Debrecen Déri tér 1.
Telefonszám: (52) 322-207
Nyitva tartás: K-V 10-18
2020.05.15.
Déri Múzeum
agyagművesség, kerámia, gazdaság, hír, iparművészet, mezőgazdaság, régészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Arcos edénynek hívják a régészek azokat a tárolóedényeket, amelyek külső felületén stilizált emberi arc található. Leginkább az újkőkor középső időszakához (Kr. e. 5500–4900) köthető telepek szemetes gödreiből vagy külön gödrökből kerülnek elő. A legtöbb esetben közepes méretű vagy egészen nagy, vastagfalú tárolóedényekből származnak ezek a töredékek.
Ásatás Polgár határában

Egy elhunyt lelkének kellett vigyáznia a gabonára

A házak belső terében felállított edényekben feltehetőleg gabonát tároltak. A gabona az életet adó kenyér alapanyaga, így érthető, hogy ezek a ház tárolórészébe beállított – sokszor a padlóba beásott – edények funkciójuk alapján különleges szerepet kaptak. Megszemélyesítették azokat: élő lélekkel ruházták fel, amely az általuk származtatott ősök valamelyikéhez kötődött. Annak visszajáró lelke, szelleme őrizte a házat és benne az életadó gabonát. A kívülről bekarcolt emberi arcmotívum nem puszta dekoráció, a korabeli hitvilág szerinti rituális forma. Az ábrázolással megidézik és folyamatosan kérik az ős védő szerepét. Ez az átlényegítés akkor sem szűnik meg, amikor az edény tönkremegy, elhasználódik. A használhatatlanná vált edény emberi arcra emlékeztető részét kitörik a testből és külön gödörbe temetik el, mint egy élő embert vagy egy szertartásnál használt tárgyat.


Embernagyságú gabonatároló edény

Ilyen edény töredéke került elő Polgár határában egy külön gödörből 2007-ben. A nyaki részhez tartozó arcábrázoláshoz még hozzátörtek a hasi részből is egy nagyobb darabot, amelyen a bekarcolások és a vér színére utaló vörös festés is egyértelműen a megszemélyesítésre utal. Az edény maga hatalmas méretűnek számít, majdnem embermagasságú, vastagfalú és a belsejében több mázsa gabona is elfért. A múzeum restaurátorai megfeszített, összehangolt munkával a töredékek összeillesztése után az egész edényt felépítették és ma ez a tárgy a Régészeti Gyűjtemény egyik különleges darabjának számít.

Dr. Hajdú Zsigmond, Dr. Nagy Emese Gyöngyvér régészek