2020.07.23.
Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum - Rippl-Rónai Múzeum

Éjjeli pillangóink

2020.07.22.
Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum - Rippl-Rónai Múzeum

Római nyuszifibulák

2020.07.09.
Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum - Rippl-Rónai Múzeum

Nehéz időkben átértékelődik a kincs fogalma

2020.07.01.
Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum - Rippl-Rónai Múzeum

Bűzös szarvacskákkal védekezik

2020.06.25.
Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum - Rippl-Rónai Múzeum

Középkori könyvveretek

2020.06.23.
Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum - Rippl-Rónai Múzeum

Fátyoltűk és rezgőtűk: női praktikák a kora újkorból

2020.06.18.
Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum - Rippl-Rónai Múzeum

Az ezüst kanál menekülés közben veszhetett el...

2020.06.16.
Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum - Rippl-Rónai Múzeum

Galimberti Sándor: Róma-villa

2020.06.12.
Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum - Rippl-Rónai Múzeum

A bíboros kosbor kiskertbe nem való

2020.06.10.
Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum - Rippl-Rónai Múzeum

Szépen "dorombolhattak" rajta...

2020.06.04.
Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum - Rippl-Rónai Múzeum

Márpedig a harangok nem Rómába mentek...

2020.06.03.
Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum - Rippl-Rónai Múzeum

Az öreg, korhadó fák lakója: a gyászcincér

2020.05.29.
Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum - Rippl-Rónai Múzeum

Középkori szerelmi gyűrű

Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum - Rippl-Rónai Múzeum - Kaposvár
Cím: 7400, Kaposvár Fő u. 10.
Telefonszám: (20) 287-9323
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
2020.05.14.
Rippl-Rónai Múzeum
agyagművesség, kerámia, hír, Iparművészet, iparművészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A gazdag földbirtokos családból származó Goszthony Mária 1935-ben kerámiaégető kemencét építtetett Bárdibükkön. A műhelyhez Goszthony Sári is csatlakozott. Ő készítette ezt a csengettyűt is, amelyre Isten bárányát festett rá.
Goszthony Sári: \"Isten báránya\" csengettyű, ónmázas fajansz, korongolással készült

A Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, hozzá kapcsolódik e műtárgy képi ábrázolásának kultúrtörténeti háttere, mely az ókeresztény szimbolikából fakad. A keresztény művészet szimbolizmusa már a katakombafestészetben megnyilvánul. A rejtjeles beszédhez való vonzódás érthető a kereszténység és a környezete viszonyából, az egyház legbensőbb, szentségi életéről nem volt szabad nyíltan beszélni a pogányok előtt, hogy elkerüljék a profanizálást. A jel-képben közös volt rendszerint a „kép”, de amit jelentett, az már nem.


"A jó Pásztor ábrázolásokon a juh (bárány) jelentheti a bűnbánatot, a megtalált bárányt, a megmentett lelket. A IV. századi ábrázolásokon mind gyakoribb a bárány a Krisztus szimbólumként jelenik meg. Kapcsolata a húsvéti báránnyal, Ábrahám feláldozott áldozatával hozható összefüggésbe.  

A „kos” a tökéletesség jelképe. A húsvéti bárány lett legkorábban Krisztus-szimbólum a kereszténységben. Jelentésében a bárány az új exodus, azaz az Ószövetségből az Újszövetségbe való átmenet szimbóluma. A „leölt, de mégis élő” bárány áldozatának gondolata.

A Bárány olyan Krisztus-szimbólum, amely kizárólag keresztény gyökerekkel rendelkezik, nem azonosítandó a más képábrázolásokon látható juhokkal. A Bárány „harcos”, mindig a győztes Krisztus jelképe, ezért szarvakkal ábrázolták. „Arnion” a szarv az erő és a hatalom jelképe. A képi ábrázolásokon fejét rendszerint hátra fordítja, ritkán ábrázolják profilban, aminek az lehet a magyarázata, hogy a művész érzékeltetni akarta: visszanéz követőire. A kereszttel vagy zászlóval ábrázolt bárány a középkorban terjed el, a szenvedő bárány képe is. A felemelt láb utalás arra, hogy Jézus megáldotta a kenyeret, innen eredeztethető az eukarisztikus bárányábrázolás."

(Vanyó László: Az ókeresztény művészet szimbólumai, Apostoli Szentszék Könyvkiadó, 1988.)