2020.05.24.
Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum - Rippl-Rónai Múzeum

Eltűnt puszták, elfeledett gyilkosságok – A rácörsi „balhé”

2020.05.22.
Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum - Rippl-Rónai Múzeum

Vízipók és barátai

2020.05.20.
Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum - Rippl-Rónai Múzeum

Vízparti idill - üvegből

2020.05.27.
Magyar Nemzeti Múzeum

Restaurátorok a viking mesterek útján

2020.05.27.
Jósa András Múzeum

A kelták feladták a leckét a vaskor kutatóinak

2020.05.27.
Budapest Főváros Levéltára

Kapások, vincellérek... no meg a hegymester

2020.05.27.
PIM - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

Vörös hajú táncosnő - hófehér ruhában

2020.05.27.
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum

Végállomás: villamosút a Pesti paprikából

2020.05.26.
Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum

Egy Batthyány, aki még (űr)hajót épített

2020.05.26.
Hatvany Lajos Múzeum

Azok a nyakas hatvaniak

2020.05.26.
MNM Palóc Múzeuma

Áldozócsütörtök és Váróvasárnap

Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum - Rippl-Rónai Múzeum - Kaposvár
Cím: 7400, Kaposvár Fő u. 10.
Telefonszám: (20) 287-9323
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
2020.05.14.
Rippl-Rónai Múzeum
agyagművesség, kerámia, hír, Iparművészet, iparművészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A gazdag földbirtokos családból származó Goszthony Mária 1935-ben kerámiaégető kemencét építtetett Bárdibükkön. A műhelyhez Goszthony Sári is csatlakozott. Ő készítette ezt a csengettyűt is, amelyre Isten bárányát festett rá.
Goszthony Sári: \"Isten báránya\" csengettyű, ónmázas fajansz, korongolással készült

A Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, hozzá kapcsolódik e műtárgy képi ábrázolásának kultúrtörténeti háttere, mely az ókeresztény szimbolikából fakad. A keresztény művészet szimbolizmusa már a katakombafestészetben megnyilvánul. A rejtjeles beszédhez való vonzódás érthető a kereszténység és a környezete viszonyából, az egyház legbensőbb, szentségi életéről nem volt szabad nyíltan beszélni a pogányok előtt, hogy elkerüljék a profanizálást. A jel-képben közös volt rendszerint a „kép”, de amit jelentett, az már nem.


"A jó Pásztor ábrázolásokon a juh (bárány) jelentheti a bűnbánatot, a megtalált bárányt, a megmentett lelket. A IV. századi ábrázolásokon mind gyakoribb a bárány a Krisztus szimbólumként jelenik meg. Kapcsolata a húsvéti báránnyal, Ábrahám feláldozott áldozatával hozható összefüggésbe.  

A „kos” a tökéletesség jelképe. A húsvéti bárány lett legkorábban Krisztus-szimbólum a kereszténységben. Jelentésében a bárány az új exodus, azaz az Ószövetségből az Újszövetségbe való átmenet szimbóluma. A „leölt, de mégis élő” bárány áldozatának gondolata.

A Bárány olyan Krisztus-szimbólum, amely kizárólag keresztény gyökerekkel rendelkezik, nem azonosítandó a más képábrázolásokon látható juhokkal. A Bárány „harcos”, mindig a győztes Krisztus jelképe, ezért szarvakkal ábrázolták. „Arnion” a szarv az erő és a hatalom jelképe. A képi ábrázolásokon fejét rendszerint hátra fordítja, ritkán ábrázolják profilban, aminek az lehet a magyarázata, hogy a művész érzékeltetni akarta: visszanéz követőire. A kereszttel vagy zászlóval ábrázolt bárány a középkorban terjed el, a szenvedő bárány képe is. A felemelt láb utalás arra, hogy Jézus megáldotta a kenyeret, innen eredeztethető az eukarisztikus bárányábrázolás."

(Vanyó László: Az ókeresztény művészet szimbólumai, Apostoli Szentszék Könyvkiadó, 1988.)