1985 és 1990 között Ibrány határában került sor egy 269 sírból álló, X–XI. századi temető maradéktalan feltárására. Az ásatás során napvilágot látott egy kettős temetkezés, mely a 197. számot kapta. A jobb oldali – gazdagabb leletanyagú – leány viseletének része volt egy hajfonatkorong pár, a korabeli női viselet jellegzetes, ám mégsem mindennapos kiegészítője, melyet jellemzően párban viseltek.

Az aranyozott ezüstlemezből készült korongon egy „elnövényiesedő állatot” – griffet(?) – fedezhetünk fel. Felismerhető a stilizált, négylábú állat, lábait és farkát növényi motívumba – palmettába – oldották. A fonatkorongok többségén geometrikus vagy növényi díszítést találunk, az ibrányihoz hasonló állatok további négy lelőhelyről bukkantak föl.

Az ásatáson és a restaurálás során megfigyeltek alapot adtak a lehetséges viseleti mód rekonstrukciójának megkísérléséhez. A korong és a merevítőként a hátlapjára erősített bőralap között elszegett selyemsallang jelezte, hogy fejpántról/fejfedőről csüngött le a két korong úgy, hogy az állatok egymással szembe néztek. Az alsó részen, a peremnél három keskenyebb selyemszalag indítása talán szabadon lebegő pántlikák nyoma lehetett.


Jakab Attila


Aranyozott ezüst hajfonatkorong
Lelőhely: Ibrány–Esbó-halom, 197/a. sír, 1989
Kor: honfoglalás kor, Kr. u. X. század
Gyűjtemény: Jósa András Múzeum régészeti gyűjteménye, ltsz. 95.353.1.
Méretek: átmérő 7,1 cm, 4,34 g