A feljegyzések szerint Déri Frigyes a gemma (vagyis a vésett drágakő/féldrágakő) gyűjteményét 1919. június 7-én 3000 koronáért vásárolta meg Bécsben Karl Hollitzertől. A feljegyzésben darabszám nem szerepel, a műtárgyak származási helyeként Brigetio van megjelölve. Azonban okkal feltételezhető (Gesztely Tamás tanulmánya alapján), hogy a műtárgycsoport nem egyetlen településről származik, hanem Pannonia északi limesének több pontjáról.

A jelenleg 95 ókori gemmát tartalmazó gyűjteményben található két igazán különleges darab*, melyeket a kutatók varázsgemmaként azonosítottak. Nagy Árpád Miklós a varázsgemmák mibenlétét a következőképpen fogalmazta meg:

„A kutatók varázsgemmának nevezik az ilyesfajta vésett köveket. A név nem ókori, hanem a 20. század elején keletkezett, és egy fogalompár értéktelenebbnek tekintett tagjához kapcsolódik: a vallással szemben a varázsláshoz. A név pontosan kifejezi a klasszikus humanitas eszményétől áthatott és jellemzően klasszicista ízlésű ókortudomány irántuk érzett viszolygását: általában a racionalitása miatt csodált görög szellem kihúnyásának szégyellni való dokumentumait látták bennük, a klasszikus antikvitástól idegen („keleti”) szellem képviselőit. Mindez egyben azt is jelenti, hogy a gyógyító céllal készített köveket aligha tarthatták többre szemfényvesztő kuruzslók kellékeinél.

[…] Általában véve készítésük menete a következőképpen rekonstruálható. Ha egy varázsló (magosz) megalapított egy varázslatot, pontosan meghatározta, milyen gemmára van szüksége. Ennek alapján egy vésnök (scalptor) kivéste a megfelelő darabokat. Ez azonban még mindig csupán váz volt. A gemmát azt tette amuletté, ha a varázsló a beavatás (teleté) rítusa révén beleszőtte a világot uraló erők hálózatába.”


* Megjegyzés: A Déri-féle antik gyűjtemény a Szépművészeti Múzeummal együttműködve 2014-ben részt vett egy nemzetközi varázs-gemma projektben. Ennek köszönhetően a két gemma bekerült a „The Cambell Bonner Magical Gems” adatbázisba.