2020.10.12.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

214 műalkotás lesz a 67. Vásárhelyi Őszi Tárlaton

2020.10.07.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Csütörtöktől zsűrizik a 67. Vásárhelyi Őszi tárlatot

2020.09.28.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Régió, hagyomány, történet

2020.09.21.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Feltárultak a Tornyai raktárai, fémdetektorral kutattak Csomorkányon

2020.09.18.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Népi szecessziós kerámiákból nyílt kiállítás Hódmezővásárhelyen

2020.09.09.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

A Tornyai-múzeumot is bemutatják a Nemzeti Kulturális Alap filmsorozatában

2020.09.08.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

A kerámia, mint közösségformáló anyag

2020.09.02.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Idén novemberben rendezik a Vásárhelyi Őszi Tárlatot

2020.08.30.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Magnetométerrel kutattak Csomorkányon

2020.07.28.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Évszázadok leletei: 8.000 lelet, 10.000 fotó

2020.07.27.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Az elcsent élesztő és a csöpögő gerenda

2020.07.17.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Vásárhely látnivalóival ismerkedtek az idegenforgalmi szakemberek

Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ - Hódmezővásárhely
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ
Cím: 6800, Hódmezővásárhely Dr. Rapcsák András út 16-18.
Telefonszám: (62) 242-224
Nyitva tartás: K-V 10-17
2020.04.30.
hír, Holokauszt, történelem, Újkor, XX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Április 16-án, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján azokra a magyar származású zsidó honfitársainkra emlékezünk, akik a vészkorszakban pusztultak el: többségük Közép-Európa valamelyik haláltáborában végezte be életét 1944–45-ben. Az emléknapon Miklós Péter, a Tornyai János Múzeum igazgatója fejtette ki gondolatait.
A kirekesztéstől a megsemmisítésig
A magyarországi zsidóság a magyar társadalomnak mindig is integráns része volt, s jelentős szerepet kapott Magyarországon – így Hódmezővásárhelyen is – a tizenkilencedik–huszadik században a gazdasági, társadalmi és politikai élet modernizációjában. A zsidóságnak – fogalmazott a múzeumigazgató – virágzó közösségei működtek a történelmi és a trianoni Magyarország-szerte, s azok jelentős társadalmi befolyással és gazdasági erővel rendelkeztek.

A történelmi kutatások bizonyítják, hogy bizonyos történelmi korokban hamisan, jogtalanul és politikai prekoncepcióktól vezérelve „vádolták” a magyar zsidóságot a magyar nemzethez való „hűtlenséggel” – mutatott rá Miklós Péter, emlékeztetve: a zsidóság helyzete az 1930-as években egyre bizonytalanabbá vált hazánkban. Előbb jogilag korlátozták, majd tulajdonuktól és családi életük szabadságától fosztották meg őket, később munkaszolgálatra hurcolták a férfiak egy nagy csoportját, majd gettókat jelöltek ki számukra, s végül a magyar zsidóság jelentős része az 1944 nyarán megindult deportálások következtében vált a holokauszt áldozatává.

A zsidóság elvesztése nem csak egy vallási közösség elvesztését jelentette – mint Vásárhelyen, ahol a közösség mintegy fele vált a Soá áldozatává –, hanem az ország a magyar nemzethez, a magyar államhoz és a magyar kultúrához ragaszkodó polgárainak egy komoly rétegét veszítette el. Nem engedheti meg magának egy társadalom, hogy egy csoportját – még ha az vallási kisebbség is – kirekeszti, üldözi és megsemmisíti – szögezte le Miklós Péter.

Erkölcsi kötelességünk megemlékezni az áldozatokról, s életben tartani a gondolatot, hogy a magyar zsidó közösségek tevékeny részesei voltak a modern Magyarország fölépítésének – zárta gondolatait a múzeumigazgató.