2024. július 27. szombat
Liliána, Olga
Szépművészeti Múzeum - Budapest
 |
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út 41.
Telefonszám: (1) 469-7100
E-mail: info@szepmuveszeti.hu
Nyitva tartás: K-V 10:00-18:00, belépés és pénztár 17:00-ig, a kiállítások zárása 17:30-kor kezdődik a legfelső szintről.
|
Szépművészeti Múzeum
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Than Mór még tanulmányai kezdetén, 1846-ban készített egy történelmi témájú akvarellsorozatot, s ennek egyik lapja is Attila lakomáját ábrázolta.
Itáliai és párizsi tanulmányútjáról hazatérve, 1863-ban kapta Lotz Károllyal együtt a megbízatást az egykor Pollack Mihály által tervezett, 1849-ben Heinrich Hentzi osztrák császári tábornok bombái által lerombolt, majd Feszl Frigyes tervei alapján újjáépített Vigadó épületének falképekkel történő díszítésére. Az úgynevezett Csemegetár, az étkezőhely falára festette Attila lakomájának jelenetét. A második világháborúban a falkép elpusztult, ez az olajvázlat őrizte meg számunkra.
Than a hun király udvarába látogató bizánci követ, Priszkosz rhétor egykorú leírását követve komponálta meg a jelenetet, s ennek megtervezésében bizonyos előképeket követett, így például mesterének, Karl Rahlnak a bécsi Operaház színpadához készített függönytervét, illetve Peter von Cornelius német festő József álomfejtését ábrázoló falképét a római Casa Bartholdy-ban. (Érdekes adalék, hogy Giuseppe Verdi Attila című operáját 1846-ban mutatták be.)
A görög követ, Priszkosz 449-ben járt követségben a hunok királyánál és részletesen leírta látogatását. Attila hunjai és a magyarok rokonságáról először Kézai Simon beszél a Magyarok krónikájában (Gesta Hungarorum, 1285), ez a hun–magyar eredetmonda első irodalmi említése.
Honnan olvashatta Than Mór Priszkosz leírását Attila lakomájáról? A festő korában közismert volt Edward Gibbon angol történész munkája (A római birodalom hanyatlásának és bukásának története, 1782), német fordításban. De Ignaz Fessler történetíró is írt Attiláról (1794), magyar nyelvterületen pedig a Felsőmagyarországi Minerva című lap közölt egy értekezést a hun királyról (1830). Jókai Mór Egy lakoma a hunn királynál című írása 1851-ben jelent meg. És végül Arany János Csaba-trilógiája, elsősorban ennek első része, a Buda halála (1863) népi eposz tette széles körben ismertté a hun mondakört. Ennyiféle irodalmi előzmény és forrás elérhetősége után nem véletlen, hogy a festészeti stiláris párhuzamok, minták is változatosak – Rahl és Cornelius kompozíciói elsősorban.
Than falképe nagy sikert aratott a korabeli közönség körében, és kivételes emléke maradt a 19. századi magyarországi monumentális történelmi festészetnek.
Itáliai és párizsi tanulmányútjáról hazatérve, 1863-ban kapta Lotz Károllyal együtt a megbízatást az egykor Pollack Mihály által tervezett, 1849-ben Heinrich Hentzi osztrák császári tábornok bombái által lerombolt, majd Feszl Frigyes tervei alapján újjáépített Vigadó épületének falképekkel történő díszítésére. Az úgynevezett Csemegetár, az étkezőhely falára festette Attila lakomájának jelenetét. A második világháborúban a falkép elpusztult, ez az olajvázlat őrizte meg számunkra.
Than a hun király udvarába látogató bizánci követ, Priszkosz rhétor egykorú leírását követve komponálta meg a jelenetet, s ennek megtervezésében bizonyos előképeket követett, így például mesterének, Karl Rahlnak a bécsi Operaház színpadához készített függönytervét, illetve Peter von Cornelius német festő József álomfejtését ábrázoló falképét a római Casa Bartholdy-ban. (Érdekes adalék, hogy Giuseppe Verdi Attila című operáját 1846-ban mutatták be.)
A görög követ, Priszkosz 449-ben járt követségben a hunok királyánál és részletesen leírta látogatását. Attila hunjai és a magyarok rokonságáról először Kézai Simon beszél a Magyarok krónikájában (Gesta Hungarorum, 1285), ez a hun–magyar eredetmonda első irodalmi említése.
Honnan olvashatta Than Mór Priszkosz leírását Attila lakomájáról? A festő korában közismert volt Edward Gibbon angol történész munkája (A római birodalom hanyatlásának és bukásának története, 1782), német fordításban. De Ignaz Fessler történetíró is írt Attiláról (1794), magyar nyelvterületen pedig a Felsőmagyarországi Minerva című lap közölt egy értekezést a hun királyról (1830). Jókai Mór Egy lakoma a hunn királynál című írása 1851-ben jelent meg. És végül Arany János Csaba-trilógiája, elsősorban ennek első része, a Buda halála (1863) népi eposz tette széles körben ismertté a hun mondakört. Ennyiféle irodalmi előzmény és forrás elérhetősége után nem véletlen, hogy a festészeti stiláris párhuzamok, minták is változatosak – Rahl és Cornelius kompozíciói elsősorban.
Than falképe nagy sikert aratott a korabeli közönség körében, és kivételes emléke maradt a 19. századi magyarországi monumentális történelmi festészetnek.
|
|
