2020.06.25.
MNM Palóc Múzeuma

A festőlány, aki imádja Afrikát

2020.06.19.
Magyar Nemzeti Múzeum

Holnaptól újra nyitva a Nemzeti Múzeum

2020.05.26.
MNM Palóc Múzeuma

Áldozócsütörtök és Váróvasárnap

2020.05.19.
MNM Palóc Múzeuma

A királyné gyóntatója

2020.05.14.
Magyar Nemzeti Múzeum - Vértesszőlősi Bemutatóhely

Három tagintézményét is újranyitja a Magyar Nemzeti Múzeum

2020.05.13.
MNM Palóc Múzeuma

Megnyit a Palóc Ház

2020.05.05.
MNM Palóc Múzeuma

Az Úr békéje legyen mindig veletek!

2020.04.29.
MNM Palóc Múzeuma

Kazáron, Vizsláson sok szoknya van a lányon

2020.04.22.
MNM Palóc Múzeuma

Jairus leánya

2020.04.14.
MNM Palóc Múzeuma

Mindössze egy pengő és egy fillér a híja

2020.04.07.
MNM Palóc Múzeuma

Kit vettem el, édesapám?

MNM Palóc Múzeuma - Balassagyarmat
Cím: 2660, Balassagyarmat Palóc liget 1.
Telefonszám: (35) 300-168, (35) 500-133
Nyitva tartás: K-Szo: 9-17
2020.04.07.
MNM Palóc Múzeuma
hír, néprajz
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Palócföldön a párválasztásban a szülők szava döntött, gyakorlatias szempontok alapján. A fiatalok érzelmei háttérbe szorultak.
Palóc esküvő
A házasságkötés tartalma a paraszti társadalomban jelentős és összetett. A fiatalok számára életre szóló vállalást jelentett, amelynek révén az ifjúkorból a felnőttek közé, a házasok korcsoportjába léptek át. Ez kihatott életük minden részletére. Megteremtődött az utód születésének törvényes lehetősége. A házasság révén a két fél rokonsága is egybeolvadt, aminek szintén jelentős társadalmi és gazdasági következményei lehettek.

A házasságkötés szokáskörének csúcspontja a lakodalom volt, amelynek révén mintegy tudatták a közösséggel a nagy eseményt. Megrendezése alkalmat szolgált a reprezentációra, amit az örömszülők igyekeztek kihasználni, megmutatva módosságukat és lehetőséget teremtve az akár három napig tartó evés-iváshoz, vidám mulatozáshoz.


Jókai Mór kis, humoros írásban idézte meg a palóc legény nősülését A magyar nép élce című kötetében:

„A palóc legény kimegy az erdőre hétfőn, kihajtja a csürhét. Szombaton estére elfogy a kenyere, szalonnája, akkor meg visszahajtja a csürhét.

A faluvégen kinn áll a keresztanyja a kapuban, s rákiált már messziről:
– Te Ferkó! Tán még nem is tudsz semmi újságot?
– Már honnan tudnék.
– Látod: meghót anyádasszony.
– Hát mér nem mondta?
– De nem addig van ám. Apád meg asszonyt hozott a házhoz.
– Bezon bánom is én.
– De neked hozta ám, nem magának.

A legénynek eláll szeme-szája.

– Hát tán még nem is tudtad, hogy megházasodtál?
– Most hallom kendtül. Hát már kit vettem el?
– Szilvásról a Ferde Pannit.
– Bárcsak legalább ismertem volna valaha.

Otthon aztán, mire hazaér a vőlegény, kijön eleibe az apja furkósbottal, módot talál valahogy beleköthetni a fiába, ez meglevén, végigveri istenesen, s akkor aztán magára hagyja látatlan feleségivel a fiát, ki is menten azzal helyezi be magát férji jogaiba, hogy a Panna lelkemet eldöngeti emberül, s ezzel konszummálva van a házasság.

Másnap megesküsznek, s harmadnap a templomban dicsekedve mondja el Panna a többi menyecskének, hogy az ura úgy megszerette, hogy már meg is verte jól. Ferkó pedig ríva panaszkodik a pajtásainak, hogy míg ő az erdőre járt, itthon megházasodtak neki.”
Vasvári Zoltán