2024. április 25. csütörtök
Márk
Szépművészeti Múzeum - Budapest
 |
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út 41.
Telefonszám: (1) 469-7100
E-mail: info@szepmuveszeti.hu
Nyitva tartás: K-V 10:00-18:00, belépés és pénztár 17:00-ig, a kiállítások zárása 17:30-kor kezdődik a legfelső szintről.
|
2020.04.06.
Szépművészeti Múzeum
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Zichy Mihály a 19. századi magyar festészet és grafika jelentős alakja, életének legnagyobb részét azonban hazájától távol töltötte.
Alig húszévesen került a szentpétervári nagyhercegi udvarba, ahol I. Miklós orosz cár öccsének, Mihály nagyherceg Katalin leányának a rajztanára lett. I. Miklós halálát követően II. Sándor 1856-os koronázási ünnepségére Zichy-illusztrációiból készült egy díszalbum.
1857-re Zichy a szentpétervári művészeti élet egyik központi alakja lett, elhalmozták megrendelésekkel, és folyóirat-illusztrációk sorát készítette.
A zseni, aki önmagából merít...
1858 telén Szentpétervárra látogatott Théophile Gautier (1811–1872) francia költő, drámaíró, kritikus. Voyage en Russie címmel írta meg utazásának történetét, és egy teljes fejezetet Zichynek szentelt, akit igen nagyra tartott.
Sokat elárul Zichy pétervári helyzetéről, értékeléséről az, ahogy Gautier leírja első találkozását egy művével. A jeles pétervári műkereskedő kirakatában látott akvarell különleges hatást gyakorolt az íróra, aki művészetének sokszínűségét csodálva megállapította, hogy a festő azok közé a zsenik közé tartozik, akik mindent önmagukból merítettek. Kifinomult, újszerű és különleges művésznek nevezte.
Zichy csaknem fél évszázadot töltött el életéből a cári udvarban, valamint a birodalomban utazva.
Angliai tartózkodásának eredménye: szépiarajzok, rézkarcsorozat és a Skót fáklyatánc…
Zichy először 1871-ben járt Angliában, majd 1874 őszén, a walesi herceg, a későbbi VII. Edward meghívására. Megérkezését követően Londonban, majd Sandrighamban tartózkodott, innen Skóciába utazott, Balmoral és Abergeldie királyi tulajdonban lévő kastélyaiba. Feladata itt is az uralkodó család életének, elsősorban a vadászatoknak a megörökítése volt.
A helyszínen készített vázlatokat, ezekből azután nagyobb méretű művek, vagy éppen díszalbumokba kötött sorozatok készültek, s az uralkodó család tulajdonába kerültek, és a későbbiekben nem is lehetett kiállításokon bemutatni őket. Ilyenek például a skóciai vadászjelenetek szépiarajzai, a rézkarcsorozat, vagy a zalai Zichy Mihály Emlékmúzeumban kiállított Skót fáklyatánc.
Ezen a nagyméretű vízfestményen éjszakai jelenetet láthatunk, a vadászatot lezáró mulatság bemutatását. A táncoló alakokat részben saját fáklyáik, másrészt pedig a telihold fénye világítja meg. Zichy kiemelkedő technikai tudása jól érvényesül a részleteken: a kastély szinte kísérteties, az éjszakában elmosódó körvonalakkal megjelenő épülettömbjén, a háttér hatalmas fáin, az égen a hold által megvilágított felhőkön, és magukon a táncolókon, illetve a körben ülő nézőkön.
Alig húszévesen került a szentpétervári nagyhercegi udvarba, ahol I. Miklós orosz cár öccsének, Mihály nagyherceg Katalin leányának a rajztanára lett. I. Miklós halálát követően II. Sándor 1856-os koronázási ünnepségére Zichy-illusztrációiból készült egy díszalbum.
1857-re Zichy a szentpétervári művészeti élet egyik központi alakja lett, elhalmozták megrendelésekkel, és folyóirat-illusztrációk sorát készítette.
A zseni, aki önmagából merít...
1858 telén Szentpétervárra látogatott Théophile Gautier (1811–1872) francia költő, drámaíró, kritikus. Voyage en Russie címmel írta meg utazásának történetét, és egy teljes fejezetet Zichynek szentelt, akit igen nagyra tartott.
Sokat elárul Zichy pétervári helyzetéről, értékeléséről az, ahogy Gautier leírja első találkozását egy művével. A jeles pétervári műkereskedő kirakatában látott akvarell különleges hatást gyakorolt az íróra, aki művészetének sokszínűségét csodálva megállapította, hogy a festő azok közé a zsenik közé tartozik, akik mindent önmagukból merítettek. Kifinomult, újszerű és különleges művésznek nevezte.
Zichy csaknem fél évszázadot töltött el életéből a cári udvarban, valamint a birodalomban utazva.
Angliai tartózkodásának eredménye: szépiarajzok, rézkarcsorozat és a Skót fáklyatánc…
Zichy először 1871-ben járt Angliában, majd 1874 őszén, a walesi herceg, a későbbi VII. Edward meghívására. Megérkezését követően Londonban, majd Sandrighamban tartózkodott, innen Skóciába utazott, Balmoral és Abergeldie királyi tulajdonban lévő kastélyaiba. Feladata itt is az uralkodó család életének, elsősorban a vadászatoknak a megörökítése volt.
A helyszínen készített vázlatokat, ezekből azután nagyobb méretű művek, vagy éppen díszalbumokba kötött sorozatok készültek, s az uralkodó család tulajdonába kerültek, és a későbbiekben nem is lehetett kiállításokon bemutatni őket. Ilyenek például a skóciai vadászjelenetek szépiarajzai, a rézkarcsorozat, vagy a zalai Zichy Mihály Emlékmúzeumban kiállított Skót fáklyatánc.
Ezen a nagyméretű vízfestményen éjszakai jelenetet láthatunk, a vadászatot lezáró mulatság bemutatását. A táncoló alakokat részben saját fáklyáik, másrészt pedig a telihold fénye világítja meg. Zichy kiemelkedő technikai tudása jól érvényesül a részleteken: a kastély szinte kísérteties, az éjszakában elmosódó körvonalakkal megjelenő épülettömbjén, a háttér hatalmas fáin, az égen a hold által megvilágított felhőkön, és magukon a táncolókon, illetve a körben ülő nézőkön.
|
|
