2020.05.26.
MNM Palóc Múzeuma

Áldozócsütörtök és Váróvasárnap

2020.05.19.
MNM Palóc Múzeuma

A királyné gyóntatója

2020.05.14.
Magyar Nemzeti Múzeum - Vértesszőlősi Bemutatóhely

Három tagintézményét is újranyitja a Magyar Nemzeti Múzeum

2020.05.29.
Jósa András Múzeum

A dekoratív szarmata hölgyek viselete

2020.05.29.
PIM - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

Trendi estélyi és báli viseletek 1864-ből

2020.05.29.
Szépművészeti Múzeum

Császárnénak szánták...

2020.05.29.
Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum - Rippl-Rónai Múzeum

Középkori szerelmi gyűrű

2020.05.29.
Déri Múzeum

Nappal sportos, éjjel kacér

MNM Palóc Múzeuma - Balassagyarmat
Cím: 2660, Balassagyarmat Palóc liget 1.
Telefonszám: (35) 300-168, (35) 500-133
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
2020.03.26.
MNM Palóc Múzeuma
hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A tebe vagy tebefa (életfa) fából készült, 60 cm magas, kb. 200 db aranyozott, ezüstözött dióval és szalagokkal díszített rituális tárgy. Fontos szerepet játszott a családi kapcsolatok és a leánykérés ajándékozással való kifejezésében, megerősítésében. Az életfa jelképe.
Viszik a tebefát...
Ajándékozási szokásként más helyeken a 19. század végén kiveszett, egyedül Perőcsényben maradt meg az 1920–30-as évekig. A tebekészítés és -küldés szokása az 1930-as éveket követően aktívan kollektív folklór jelenségből passzívan kollektívvé változott. De a szokás ismerete, hagyománya sohasem felejtődött el. Tudását az idősebbek mindig továbbadták a fiatal nemzedékeknek. Revivalként napjainkban is elevenen él a faluban, eredeti rituális tartalmát jobbára elvesztve, sokkal inkább a faluközösség identitásának kifejezőjeként, erősítőjeként és turistacsalogató idegenforgalmi látványosságként.

A tebefa először lakodalmi ajándék lehetett, része a rítusnak, később a népszokásban szereplő szerelmi ajándék, a legutóbbi időkben pedig a családok közötti komaság, tisztességtevés, barátság erősítésének az eszközévé vált. A tebefa sajátos díszítése szimbolikus értelemre utal. A farsangi szokások elemzésekor a tebét termékenységi jelképnek tartják.

Perőcsényben szinte minden „valamirevaló” férfiember értett a fa megmunkálásához, ezért nem volt nehéz olyat találni, aki aztán elkészítette ezt a 60-70 cm-es, a tetején tulipán formájúra faragott rudat, amire két-három sorban 8-12 kámvát erősített. A kész tebefa feldíszítése már az asszonyok és lányok dolga volt, a rúd tulipános tetejére egy almát tettek, a kámvákat 200-250 aranyozott-ezüstözött dióval, frissen sült „farsanggal” (fánkkal) díszítették.

A tebefát a legutóbbi időkben a szülők küldték 5-11 éves fiuk nevében hasonló korú kislánynak. Farsang vasárnapján, amikor az emberek a templomból hazafelé mentek, két nagylány vitte a tebét a kislányos házhoz, jó időzítéssel, hogy minél többen láthassák. A hajukban lévő színes-mintás szalagokat is rákötötték a tebére, s így az még szebbnek látszódott. Nagy tisztességnek számított, ha valaki tebefát kapott, még felnőttkorában is emlékezett rá, olyan szép emlék volt számára. Egy hét múlva aztán viszontajándékot, kalácsot, kuglófot küldtek a tebéért. A tebefa ehető díszítését később szép komótosan megeszegették, a csupasz tebevázat pedig legtöbb esetben visszaküldték, hogy a következő évben másnak is örömet szerezhessenek vele.
Vasvári Zoltán