Nyitó kiállítások
Záró
Eseménynaptár
2020. április
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
2020.04.01. - 2020.04.01.
Budapest
2020.03.29. - 2020.03.29.
Budapest
2020.03.28. - 2020.03.28.
Budapest
2020.03.28. - 2020.06.28.
Budapest
2020.03.26. - 2020.03.26.
Budapest
2020.03.26. - 2020.03.26.
Budapest
2020.03.25. - 2020.03.25.
Budapest
2020.03.24. - 2020.03.24.
Budapest
2020.03.24. - 2020.03.24.
Budapest
2020.03.21. - 2020.08.31.
Tiszafüred
2020.03.21. - 2020.03.29.
Kecskemét
2020.03.19. - 2020.07.19.
Szabadka
2020.03.14. - 2020.05.03.
Kecskemét
2020.03.13. - 2020.04.09.
Fülek
2020.03.12. - 2020.05.31.
Győr
2020.03.11. - 2020.05.31.
Budapest
2020.03.11. - 2020.03.25.
Dunaújváros
2020.03.10. - 2020.04.19.
Hódmezővásárhely
2020.02.01. - 2020.05.31.
Győr
2020.03.25.
hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Őze Lajos születésének 85. évfordulója alkalmából rendez kiállítást a szentesi Koszta József Múzeum, a tárlathoz relikviákat, fotókat, egykori filmfelvételeket vár a közgyűjtemény - tájékoztatta Farkas László igazgató kedden az MTI-t.

A szakember elmondta, a "minimúzeumot" a Csallány Gábor-kiállítóhelyen, egy egykori szolgálati lakás felújításával alakítják ki.

A tárlat látogatói megismerhetik majd a színészlegenda életét, pályáját és Szenteshez kötődő emlékeit, de a rendezők szándéka szerint megidézik Őze Lajos egyik legismertebb szerepét, A tanú című film Virág elvtársának alakját is.

A múzeum munkatársainak reményei szerint a kiállítóhely egyfajta közösségi térként is funkcionál majd, ezért szeretnék beépíteni a látogatók emlékeit is ebbe a különleges tárlatba. Ezért arra kérnek mindenkit, akinek személyes kapcsolata volt valaha Őze Lajossal, bármilyen emléktárgya, fényképe, mozgóképes relikviája vagy akár csak egy érdekes anekdotája van róla, melyet megosztana a muzeológusokkal, jelentkezzen a közgyűjteménynél.

Őze Lajos, a 20. század egyik legnagyobb magyar színésze Szentesen született 1935. április 27-én, nagyon szegény családban. Szülei válása után, tízévesen nevelőanyához került, aki verte, akkor kezdett el dadogni.

A gyógyulást a nótázásnak köszönhette, a nagyapjától tanult dalok dúdolása felszabadította gátlásait - olyannyira, hogy verseket kezdett mondani. Bejutott a Színművészeti Főiskolára, ahol Gellért Endre vezette a főtanszakot.

A diploma megszerzése után pályáját karakterszerepekkel a Miskolci Nemzeti Színházban kezdte, majd 1959-ben a Nemzeti Színház tagja lett, s haláláig hűséges maradt az ország első színházához. Még zömmel mellékszerepeket játszott, amikor már nagy egyéniségként kezdték emlegetni. Klasszikus és kortárs darabok vezető karakterfiguráit, a drámairodalom sok-sok ellentmondásos alakját formálta meg a Nemzetiben és a gyulai nyári játékokon, amelynek állandó színésze volt.

Az 1960-as évek végére beérett, nagy művész lett. Tehetségének sokoldalúságát bizonyítja, hogy a Bánk bánban Tiborcot és Biberachot egyaránt játszotta. Különösen emlékezetesek a Shakespeare-művekben, továbbá a Csongor és Tündében, A szecsuáni jólélekben és az Éjjeli menedékhelyben nyújtott alakításai. Jelentősen hozzájárult a kortárs magyar írók - Illyés Gyula, Németh László, Illés Endre, Sánta Ferenc, Örkény István - műveinek színpadi sikeréhez.

Filmen már főiskolás korában szerepelt (Egy pikoló világos), ezt számos karakter- és főszerep követte. Kiemelkedőt alakított a magyar filmtörténet két korszakos alkotásában: Bacsó Péter 1969-es A tanú című szatírájában Virág elvtársat, majd 1976-ban Fábri Zoltán Az ötödik pecsétjében Gyuricza órást formálta meg. Már halálos betegen vállalta el Bacsó Péter Hány az óra, Vekker úr? című filmjének egyik szerepét, s a forgatási időszak alatt - 1984. október 21-én - halt meg tizenöt évig húzódó betegség után.

(MTI)