Eseménynaptár
2018. július
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
2018.07.18. - 2018.10.31.
Szeged
2018.07.13. - 2018.09.02.
Budapest
2018.07.07. - 2018.11.04.
Budapest
2018.07.07. - 2018.10.14.
Budapest
2018.07.06. - 2018.09.23.
Budapest
2018.07.06. - 2018.09.01.
Baja - Szentistván
2018.07.04. - 2018.09.20.
Budapest
2018.07.04. - 2018.09.30.
Budapest
2018.07.03. - 2018.12.31.
Veszprém
2018.07.01. - 2018.07.31.
Tiszafüred
2018.03.01. - 2018.08.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.07.04. - 2011.07.08.
Budapest
2017.11.29.
hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Újra felállíttatná Donáth György szobrát Schmidt Mária. A Terror Háza Múzeum főigazgatója erről csütörtökön az Örökség Kultúrpolitikai Intézet által szervezett Emlékhelyek, emlékművek, köztéri alkotások - újraírt narratívák az emlékezetpolitikában című budapesti rendezvényen beszélt.

A történész tűrhetetlennek nevezte, hogy Donáth Györgyöt halálra ítélése, kivégzése után még a holtában is meggyalázták azzal, hogy "egy maroknyian" ellehetetlenítették az emlékállítást.

Schmidt Mária ezzel arra utalt, hogy Donáth György néhai országgyűlési képviselő, 1938-tól az Imrédy Béla által indított Magyar Élet Mozgalom egyik vezetője IX. kerületbe szánt szobrának avatását tiltakozók megakadályozták 2016 februárjában. Arra hivatkoztak, hogy az 1947-ben koncepciós perben halálra ítélt politikus korábban támogatta a zsidótörvényeket, szervezte a fajvédő mozgalmat.

A Terror Háza vezetője kiemelte, Magyarországnak el kell engednie azt a narratívát, amely mindent a második világháború elvesztéséhez köt és csak a győzteseknek ad legitimációkat.

Schmidt Mária úgy fogalmazott, hogy a magyaroknak öntudatosabban kellene viselkedniük, határozottan ki kellene állniuk saját értékrendjük mellett. "Nincs miért szégyenkezni, hatalmas teljesítmény áll mögöttünk, amit vállalni kell mindenfajta hibájával" - mondta.

Bayer Zsolt publicista arról beszélt, hogy legszívesebben annak a "magyar megmaradásnak" emelne emlékművet, amely bemutatná a nemzet 1100 éves "sikersztoriját". A szobroknak, emlékműveknek önmagukon messze túlmutató szimbolikájuk és politikai töltetük van - fejtette ki. Hozzátette: bár látszólag a mai világban a társadalom nem érdeklődik túlságosan a köztéri alkotásuk iránt, egy-egy emlékmű állítását mégis szinte mindig élénk tiltakozás kíséri.

Bayer Zsolt megjegyezte, a mai napig haragszik, amiért nem állították fel Hóman Bálint szobrát. Ha Lukács Györgynek lehet, akkor Hómannak miért nem? - kérdezte, hozzáfűzve: "miért mindig nekünk nem jár megbocsátás?".

L. Simon László, a Fidesz országgyűlési képviselője utóbbiról szólva azt mondta, a Hóman-szobor szándéka nem jelentette azt, hogy bármilyen módon a fasiszta diktatúrának akarnak emléket állítani. A kormánypárti politikus határozottan visszautasította, hogy eltérően értékelnék a holokausztot, amely szerinte kétség kívül a magyar történelem szégyenfoltja. Ezt a baloldal se felejtse el, mielőtt "összeborulna" azzal a Jobbikkal, amely meggyalázta a magyar holokauszt áldozataira emlékező Duna-parti cipőket - fogalmazott.

A "liberális értelmiség" mindenhol arra törekszik, hogy a katonai hadviselés, a "férfi hősiességhez" való viszony ne legyen meghatározó a köztéri alkotásokban - tette hozzá elítélően a fideszes politikus.

(MTI)