2020.11.17.
Déri Múzeum

Gonosz férj és erőszakos feleség

2020.11.17.
Szépművészeti Múzeum

Két ország - békében

2020.11.04.
Szépművészeti Múzeum

Két testvér - egy feleség

2020.10.28.
Déri Múzeum

Denártól a Bitcoinig

2020.10.27.
Janus Pannonius Múzeum

Vadókaszörp, csitkenyés bor, mókusvíz

2020.10.26.
Déri Múzeum

A gyilkos oroszlánfej

2020.10.25.
Déri Múzeum

A köpönyegforgató brigadéros

2020.10.25.
Szépművészeti Múzeum

A kereszténység védőbástyája - rézmetszeten

Terror Háza Múzeum - Budapest
A múzeum épülete
Cím: 1062, Budapest Andrássy út 60.
Telefonszám: (1) 374-2600
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
2017.11.29.
hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Újra felállíttatná Donáth György szobrát Schmidt Mária. A Terror Háza Múzeum főigazgatója erről csütörtökön az Örökség Kultúrpolitikai Intézet által szervezett Emlékhelyek, emlékművek, köztéri alkotások - újraírt narratívák az emlékezetpolitikában című budapesti rendezvényen beszélt.

A történész tűrhetetlennek nevezte, hogy Donáth Györgyöt halálra ítélése, kivégzése után még a holtában is meggyalázták azzal, hogy "egy maroknyian" ellehetetlenítették az emlékállítást.

Schmidt Mária ezzel arra utalt, hogy Donáth György néhai országgyűlési képviselő, 1938-tól az Imrédy Béla által indított Magyar Élet Mozgalom egyik vezetője IX. kerületbe szánt szobrának avatását tiltakozók megakadályozták 2016 februárjában. Arra hivatkoztak, hogy az 1947-ben koncepciós perben halálra ítélt politikus korábban támogatta a zsidótörvényeket, szervezte a fajvédő mozgalmat.

A Terror Háza vezetője kiemelte, Magyarországnak el kell engednie azt a narratívát, amely mindent a második világháború elvesztéséhez köt és csak a győzteseknek ad legitimációkat.

Schmidt Mária úgy fogalmazott, hogy a magyaroknak öntudatosabban kellene viselkedniük, határozottan ki kellene állniuk saját értékrendjük mellett. "Nincs miért szégyenkezni, hatalmas teljesítmény áll mögöttünk, amit vállalni kell mindenfajta hibájával" - mondta.

Bayer Zsolt publicista arról beszélt, hogy legszívesebben annak a "magyar megmaradásnak" emelne emlékművet, amely bemutatná a nemzet 1100 éves "sikersztoriját". A szobroknak, emlékműveknek önmagukon messze túlmutató szimbolikájuk és politikai töltetük van - fejtette ki. Hozzátette: bár látszólag a mai világban a társadalom nem érdeklődik túlságosan a köztéri alkotásuk iránt, egy-egy emlékmű állítását mégis szinte mindig élénk tiltakozás kíséri.

Bayer Zsolt megjegyezte, a mai napig haragszik, amiért nem állították fel Hóman Bálint szobrát. Ha Lukács Györgynek lehet, akkor Hómannak miért nem? - kérdezte, hozzáfűzve: "miért mindig nekünk nem jár megbocsátás?".

L. Simon László, a Fidesz országgyűlési képviselője utóbbiról szólva azt mondta, a Hóman-szobor szándéka nem jelentette azt, hogy bármilyen módon a fasiszta diktatúrának akarnak emléket állítani. A kormánypárti politikus határozottan visszautasította, hogy eltérően értékelnék a holokausztot, amely szerinte kétség kívül a magyar történelem szégyenfoltja. Ezt a baloldal se felejtse el, mielőtt "összeborulna" azzal a Jobbikkal, amely meggyalázta a magyar holokauszt áldozataira emlékező Duna-parti cipőket - fogalmazott.

A "liberális értelmiség" mindenhol arra törekszik, hogy a katonai hadviselés, a "férfi hősiességhez" való viszony ne legyen meghatározó a köztéri alkotásokban - tette hozzá elítélően a fideszes politikus.

(MTI)