Eseménynaptár
2017. december
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2017.12.15. - 2017.12.15.
Budapest
2017.12.14. - 2017.12.14.
Budapest
2017.12.14. - 2017.12.14.
Budapest
2017.12.14. - 2017.12.14.
Kecskemét
2017.12.13. - 2018.02.11.
Budapest
2017.12.13. - 2018.02.11.
Budapest
2017.12.13. - 2017.12.14.
Budapest
2017.12.13. - 2018.02.11.
Budapest
2017.12.08. - 2018.04.01.
Budapest
2017.12.08. - 2018.02.25.
Győr
2017.12.08. - 2018.03.31.
Tatabánya
2017.12.07. - 2018.01.13.
Budapest
2017.12.07. - 2018.02.17.
Szombathely
2017.12.06. - 2018.01.28.
Budapest
2017.12.06. - 2018.01.28.
Budapest
2017.12.06. - 2018.01.28.
Budapest
2017.12.05. - 2018.01.05.
Tokaj
2017.12.05. - 2017.12.22.
Kecskemét
2017.11.01. - 2018.03.31.
Mosonmagyaróvár
2017.10.27. - 2017.12.21.
Ebes
2017.11.29.
hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Újra felállíttatná Donáth György szobrát Schmidt Mária. A Terror Háza Múzeum főigazgatója erről csütörtökön az Örökség Kultúrpolitikai Intézet által szervezett Emlékhelyek, emlékművek, köztéri alkotások - újraírt narratívák az emlékezetpolitikában című budapesti rendezvényen beszélt.

A történész tűrhetetlennek nevezte, hogy Donáth Györgyöt halálra ítélése, kivégzése után még a holtában is meggyalázták azzal, hogy "egy maroknyian" ellehetetlenítették az emlékállítást.

Schmidt Mária ezzel arra utalt, hogy Donáth György néhai országgyűlési képviselő, 1938-tól az Imrédy Béla által indított Magyar Élet Mozgalom egyik vezetője IX. kerületbe szánt szobrának avatását tiltakozók megakadályozták 2016 februárjában. Arra hivatkoztak, hogy az 1947-ben koncepciós perben halálra ítélt politikus korábban támogatta a zsidótörvényeket, szervezte a fajvédő mozgalmat.

A Terror Háza vezetője kiemelte, Magyarországnak el kell engednie azt a narratívát, amely mindent a második világháború elvesztéséhez köt és csak a győzteseknek ad legitimációkat.

Schmidt Mária úgy fogalmazott, hogy a magyaroknak öntudatosabban kellene viselkedniük, határozottan ki kellene állniuk saját értékrendjük mellett. "Nincs miért szégyenkezni, hatalmas teljesítmény áll mögöttünk, amit vállalni kell mindenfajta hibájával" - mondta.

Bayer Zsolt publicista arról beszélt, hogy legszívesebben annak a "magyar megmaradásnak" emelne emlékművet, amely bemutatná a nemzet 1100 éves "sikersztoriját". A szobroknak, emlékműveknek önmagukon messze túlmutató szimbolikájuk és politikai töltetük van - fejtette ki. Hozzátette: bár látszólag a mai világban a társadalom nem érdeklődik túlságosan a köztéri alkotásuk iránt, egy-egy emlékmű állítását mégis szinte mindig élénk tiltakozás kíséri.

Bayer Zsolt megjegyezte, a mai napig haragszik, amiért nem állították fel Hóman Bálint szobrát. Ha Lukács Györgynek lehet, akkor Hómannak miért nem? - kérdezte, hozzáfűzve: "miért mindig nekünk nem jár megbocsátás?".

L. Simon László, a Fidesz országgyűlési képviselője utóbbiról szólva azt mondta, a Hóman-szobor szándéka nem jelentette azt, hogy bármilyen módon a fasiszta diktatúrának akarnak emléket állítani. A kormánypárti politikus határozottan visszautasította, hogy eltérően értékelnék a holokausztot, amely szerinte kétség kívül a magyar történelem szégyenfoltja. Ezt a baloldal se felejtse el, mielőtt "összeborulna" azzal a Jobbikkal, amely meggyalázta a magyar holokauszt áldozataira emlékező Duna-parti cipőket - fogalmazott.

A "liberális értelmiség" mindenhol arra törekszik, hogy a katonai hadviselés, a "férfi hősiességhez" való viszony ne legyen meghatározó a köztéri alkotásokban - tette hozzá elítélően a fideszes politikus.

(MTI)