2001-ben egy Kr. u. 7-8. századi avar kori iparrégészeti lelőhelyet, egy kohótelepet tártunk fel Kaposvár-Fészerlakon (ásatásvezető: Gallina Zsolt) 17.500 m2-en. E lelőhelyen az avar kori kohótelepeken végbemenő vaskohászati munkafázisok nagy részét meg tudtuk figyelni az ércpörköléstől, a kohókon keresztül a kovácsolásig. Szenzáció számba mentek azok az egyedülálló kutak, amelyeknek összetett faszerkezetét a talajvíz őrizte meg. A cölöpös, deszkacsoplású, és belül helyenként kívájt fatörzs konstrukciójú kutak a tiszta vizet biztosították a kohótelepen. E kohótelep a második legnagyobb feltárt avar kori iparos központ Zamárdi után. S az egyik legnagyobb .iparrégészeti lelőhelynek tekinthetjük Magyarországon! A környéken levő avar kori temetők alapján kiemelkedő korabeli avar főember, ún. Tárkány fennhatósága alá tartozhatott ez az iparos telep!

Idén nyáron egy újabb ásatás során további avar kori kohászati objektumok kerültek elő (ásatásbezető: Németh Péter). A kaposvári múzeum és a tulajdonos Kaposvári Cukorgyár jóvoltából lehetőségünk nyílt, hogy a lelőhely már feltárt részén, egyedülálló és hiteles módon, egy korabeli műhelygödörben ősi módszerekkel vasat állítsunk elő. Avar kori kohómaradványok alapján rekonstruáljuk az ősi acélgyártást. Gyepvasércet bányászunk általunk ismert lelőhelyen, ércet pörkölün, darabolunk, felépítjük a korabeli kohótípusokat. 2-3 napos kemény megfeszített munkával, 6-10 órás fújtatással igyekszünk előállítani vasat. A korabeli kohókból mindössze 2-3 kg-nyi, de rendkívül jó minőségű, 2 % karbon tartalom alatti vasbucát, gyakorlatilag acélt lehetett előállítani. A bucavas tömörítése során egy jó öklömnyi tömör acéltömböt, ún. vasbucát nyerünk, melyből számos fegyvert és eszközt lehetett kikovácsolni!
Reményeink szerint ez sikerülni fog nekün k is elődeink nyomdokain!

A kísérleti régészeti bucakohászatot az OTKA támogatja.