2021.11.30.
Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum

Tűzben edzett ősi japán szertartási edény

2021.11.25.
Magyar Mesemúzeum és Meseműhely

Zalán Tibor a Mesemúzeum új kulcsőre

2021.11.22.
Herendi Porcelánművészeti Múzeum Alapítvány

A Herendi porcelán mutatkozik be a Shanghai Képzőművészeti Múzeumban

2021.11.17.
Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont

Kék lesz az Almásy-kastély a gyermekjogi világnapon

Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ -
Cím: Szentháromság tér 6. III. emelet
2015.12.16.
Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ
hír, rekonstrukció, történet, vártörténet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ megvalósításában, az Európai Unió és a Magyar Kormány közel 1,7 milliárd forintos támogatásával elkészült az Ozorai Várkastély és környezete turisztikai attrakciófejlesztése.
Ozorai Pipo vára, Ozora, Magyarország
Filippo Scolari, közismert nevén Ozorai Pipo építtette a XIV. században Ozora nevezetességét: a várkastélyt. Zsigmond király híres törökverő lovagját a szerelem láncolta a városhoz. Miután nőül vette a vidék urának leányát, Ozorai Borbálát, nagyszabású építkezésbe kezdett a páratlan szépségű, friss vizű patakokkal átszelt településen. A történelem azonban alaposan megtépázta a reneszánsz hangulatú épületet. 2002-re pályázati forrásból megújult Pipo rezidenciája.

A jelen fejlesztés eredményeként elkészült a vár közvetlen környezetének, az egykori várfalnak és a szárazároknak helyreállítása a régészeti maradványok megtartásával. A várkastély földszinti helyiségeiben különleges vártörténeti kiállítás várja a látogatókat, amely az Ozorán folyt ásatások régészeti eredményeit dolgozza fel. A Csodálatos Castello című tárlat tematikai egységei bemutatják a vár történetét a késő gótikától az 1980-as évek felújításáig. Az élményt 3 D-s filmvetítés teszi teljessé.

Hogyan kapcsolódik Ozorához Petőfi Sándor és Illyés Gyula? Mindkettejük életében fontos szerepet játszott a település. Petőfi vándorszínészként érkezett a faluba, ahol a Nagyvendéglő falai között lépett először a világot jelentő deszkákra 1841 augusztusában. A vendéglő épületének falán a költő első fellépésének emlékét tábla őrzi.

Illyés Gyula diákkorától kezdődően boldog napokat, hónapokat töltött Ozorán. A falut "álmai városának" nevezte, a Nagyvendéglő alkotóéveinek jelentős színhelye volt. Itt írta például a Puszták népe és a Petőfi című műveit.
A fejlesztés eredményeként most teljesen megújult az Ozora főterén álló, jellegzetes barokk kori épület, és Esterházy Fogadóközpont néven várja az ide látogatókat. A felújítás során az épületben elkészült a turisztikai információs és fogadóközpont, a kiállítóterem, valamint a kamaraelőadások számára alkalmas színház- és rendezvényterem.

A most záruló fejlesztés részeként elkészült továbbá a Kula-kert, amely a Sió egykori átkelőhelyét védő torony (kula) nevét viselő pihenőkert, egyben az idelátogató vendégek turistaútvonalának első állomása. Simontornya felől érkezve a Sió-csatorna bal partján helyezkedik el a lakóautók és buszok fogadására valamint kikapcsolódásra alkalmas, pihenőkertekkel, játszótérrel tagolt terület. A szolgáltatások körét az információs ponttal, konyhával és mosdókkal ellátott kiszolgáló épület teszi teljessé.

A várkastély története

A reneszánsz hangulatát idézi a várkastély, amelyet a firenzei kereskedőcsalád sarja Filippo Scolari (1369–1426) 1416-ban kezdett el építtetni, gótikus stílusban. A Pipo otthonául és gazdaságának központjául szolgáló épület nem igazán hasonlított a korabeli várakra. Díszítése leginkább az itáliai városi palotákra emlékeztetett. 1423-ra a vár már minden bizonnyal készen állt, mivel Pipo ekkor már itt fogadta és látta vendégül Zsigmond királyt. 

A várkastély szabályos négyzet alaprajzú. Hajdan reprezentatív megjelenésével és lakályosságával tűnt ki a magyar várak közül. A palotaépületet kívülről szabályos elrendezésű várfal övezte, amelynek négy sarkát kerek tornyok erősítették. A várárokba a közeli Sió vizét vezették. 

A vár első jelentős ostromára 1491-ben, Mátyás halála utáni anarchikus időkben került sor, amelyet azután Habsburg Miksa foglalt el rövid időre. Vélhetően ezt követően, 1510-ben építették át reneszánsz stílusban. 
A Hédervári család kihalása után, 1537-ben Török Bálint kezére került a vár, aki újjáépíttette. 1545-ben a budai pasa csapatai foglalták el, majd rövid megszakítással 140 évig török kézen volt. A 17. század elejétől az

Esterházyak dél-dunántúli birtokaihoz tartozott Ozora, a 18. század elején pedig megkezdődött az ozorai uradalom újjászervezése. 1727 és 1733 között helyreállították a romos középkori várat és kastélyszerű hivatali, tiszttartói központot alakítottak ki belőle. Kívülről puritán kiképzést kapott, belső terei azonban igényesen készültek el, amelyet a stukkódíszítés és a rokokó falfestés töredékei is tanúsítanak. Gyökeres változtatást eredményezett az 1800-as évek elején történt újabb átépítés, amikor az U alakú kastélyt magtárrá alakították. Napjainkban az ozorai várkastély a reneszánsz korszakot idézi.