Csütörtökön nyílik a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában az Elfeledett szomszédaink című fotókiállítás, amely a Pápáról és környékéről 1944-ben elhurcolt 3700 magyar zsidónak állít emléket. A rendhagyó kiállítás azokat a családokat mutatja be, amelyek Nyugat Magyarország egyik legnépesebb zsidóközösségének tagjaiként a város megbecsült polgárai voltak. A kiállítást MAZSIHISZ Magyar Zsidó Múzeum szervezi.

Pápán 2012-ben nyílt meg a kiállítás, ami akkor négy és fél hónap alatt közel 8000 látogatót vonzott. A kiállítás ötletgazdája és fő szervezője Gyekiczki András jogász-szociológus, a város egykori diákja, aki szerette volna megtudni, kik építették, kik lakták a házakat, amelyben a mai pápaiak élnek, és elkezdte összegyűjteni pápai zsidóság archív fotóit, a város múltjával kapcsolatos dokumentumokat. A szervezők 2012-ben közel 500 fotót gyűjtöttek össze a háború előtti időkből, köztük családi, portré, társasági eseményt megörökítő, szabadtéri és műtermi, valamint munkaszolgálatos fotókat. A fényképek egy része a tengeren túlról, családi archívumokból, sok esetben egyesével érkezett a közzétett felhívásra. Több száz dokumentum is felszínre került: eddig elrejtett visszaemlékezések, családi történetek, anyakönyvi okiratok, koncentrációs táborból elbocsátó igazolványok, munkaszolgálatból származó, deportáló vonatból kidobott levelezőlapok.

A kiállítás megvalósításában a kezdeményezőt támogatta Pápa Város Önkormányzata és a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület, valamint a Pápai Zsidók Társasága (PÁZSIT) civil szerveződés. A kiállítás látványtervezője Rajk László.

A MAZSIHISZ Magyar Zsidó Múzeum e a vidéki zsidóság deportálásának 70. évfordulójáról kíván megemlékezni, amikor az egyik legnagyobb vallási, kulturális kisugárzású közösségről készült kiállítást Budapesten is bemutatja.

A kiállított fotókból és dokumentumokból a város történetének különleges apró részletei bontakoznak ki. Egyebek mellett megtudhatjuk, mit tartalmazott Esterházy gróf zsidóknak 1748-ban kiadott védlevele, kik voltak a pápai kereskedők legkiválóbbjai, hogyan menekült meg egy 14 éves kisfiú és édesanyja a gettóból. A két évvel ezelőtti kiállításhoz képest újdonság a pápai Kovács család regényes története, amiben a Rómába szakadt orvos fiú, László, a birodalmi marsall testvérének, Albert Göringnek a barátjaként folytat embermentő tevékenységet.

Pápán a 18. században telepedtek meg először nagyobb számban zsidó iparosok és kereskedők. Leszármazottaik száz évvel később a város lakosságának ötödét tették ki, egyebek mellett ők virágoztatták fel a textilipart, a pipagyártást, pápai húsipart. A közösség építtette Magyarország akkor harmadik legnagyobb zsinagógáját 1846-ban. A zsidótörvények 2700 pápai városlakót, valamint 900 környékbelit minősítettek nem kívánatosnak, majd megsemmisítendőnek. Közülük néhány százan élték túl a világháborút. A kiállítás célja, hogy a látogatók megismerjék azokat a kiváló hazafiakat, akik ügyvédként, orvosként, tanárként, kereskedőként, iparosként segítették gazdaggá tenni Pápát. Ami 1944-ben Pápán történt, az történt, az egész országban: de míg az utóbbi politikai fogalom, addig az előző egy konkrét hely, ahol ezek az emberek egykor éltek, ahonnan elvitték őket, és ahol alig maradt nyoma az emléküknek.

A kiállítás június 19-től augusztus 25-ig látogatható.