Eseménynaptár
2020. február
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
1
2020.02.21. - 2020.03.26.
Makó
2020.02.18. - 2020.04.30.
Budapest
2020.02.15. - 2020.06.28.
Veszprém
2020.02.13. - 2020.03.13.
Tata
2020.02.11. - 2020.05.03.
Debrecen
2020.02.08. - 2020.03.08.
Fehérvárcsurgó
2020.02.08. - 2020.03.08.
Győr
2020.02.07. - 2020.03.28.
Tatabánya
2020.02.06. - 2020.05.03.
Kaposvár
2020.02.04. - 2020.05.17.
Budapest
2020.02.01. - 2020.05.31.
Győr
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.07.04. - 2011.07.08.
Budapest
2013.06.19.
Magyar Nemzeti Galéria
Czóbel Béla, festészet, hír, hírességek, képzőművészet, Rippl-Rónai József
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:

Kivételes kulturális esemény a magyar művészet nemzetközi bemutatkozási lehetőségei között, hogy a modern magyar festészet legnagyszerűbb alkotásait bemutató kiállítással találkozhatnak az érdeklődők 2013 nyarán Rómában, az európai modernitás egyik legnevesebb nemzeti közgyűjteményében, a Galleria Nazionale d'Arte Moderna e Contemporanea-ban - a nyugati világ hasonlóan jelentős múzeumában még soha nem jött létre önálló magyar művészeti tárlat.

 

110 remekmű a magyar festészet nagyjaitól.

 

A Magyar Nemzeti Galéria szervezésében most megvalósuló kiállításon a legfontosabb magyar múzeumok és magángyűjtemények anyagából, a magyar festészet 1905 és 1925 közötti időszakából száztíz remekművet láthat a nagyközönség.

 

A tárlat a modern magyar festészetnek azt a klasszikus vonulatát rajzolja meg, amelynek fő inspiráló forrásai Párizsból, Berlinből és Rómából eredtek. Rippl-Rónai József az első igazi modern magyar festőnek tekinthető. Párizsi fekete korszakával az európai posztimpresszionizmus egyik legnagyobb hatású művészcsoportjához, a Nabik köréhez kapcsolódott. Párizs az 1900-as évektől kezdve szinte minden magyar művésznek úti céljává vált, s a 20. század modernizmusának olyan nagyhatású alkotói, mint pl. Czóbel Béla vagy Berény Róbert már Párizsban értek tudatos művészekké. Czóbel, aki 1905-ben a Salon d' Automne-ban a Fauve-ok termében állított ki, 1906-ban már a nagybányai festészetet forradalmasította, Berény pedig a magyar avantgárd első művészcsoportjának, a Nyolcaknak lett egyik meghatározó mestere. Az 1913-ban Budapestre is eljutott Nemzetközi futurista és expresszionista kiállítás új élményeket jelentett a radikálisabb utakat járó fiatal művészek számára. A Kassák Lajos köré szerveződő aktivista művészek (többek között Mattis-Teutsch János, Uitz Béla, Nemes-Lampérth József) hittek a radikális művészi cselekvés társadalomformáló erejében, de a történelmi viharok következtében 1919 után sokan közülük emigrációba kényszerültek. Az 1920-as évek futurizmusát, expresszionizmusát vagy a geometrikus absztrakt stílusát képviselő művészek számára Berlin kínálta a legtöbb megjelenési lehetőséget. Moholy-Nagy László, Bortnyik Sándor, Péri László vagy a kései expresszionista vonulatot képviselő Kádár Béla és a futurista ihletésű Scheiber Hugó a berlini Der Sturm galéria állandó kiállítói voltak.

 

A 2013. szeptember 15-éig látogatható tárlathoz katalógus is készült.

 

A késő húszas évek pedig már annak a neoklasszicizmusnak a korszakát képviseli a magyar művészetben, amelynek egyik központja éppen Róma lett. Róma és a modern Itália művészete a futurizmus megjelenésétől kezdve a klasszicizáló, árkádikus kifejezésmódban éreztette hatását a magyar művészetben. A magyar modernista törekvéseket bemutató egyedülálló válogatáshoz a Galleria Nazionale d'Arte Moderna állandó kiállítási anyaga kiváló környezetet biztosít.

 

A kiállításhoz gazdagon illusztrált, életrajzokkal, kronológiai és bibliográfiai mutatókkal kiegészített olasz-angol nyelvű katalógus készült a kiállítás kurátora, Gergely Mariann művészettörténeti és Szücs György kultúrtörténeti tanulmányával.