A 17. századi flamand mester, Anthony Van Dyck korai műveiből rendezett kiállítással zárja az évet a madridi Prado. A fiatal festőzseni magára találását és művészi fejlődését nyomon követő tárlat a művész korai korszakáról készült valaha volt legteljesebb és legszebb kiállítás.

A tárlat Van Dyck korai, kísérletező korszakából válogat.

A prózai egyszerűséggel A fiatal Van Dyck címmel megrendezett tárlat a flamand festőzseni ifjúkorára és a szülővárosában, Antwerpenben festett korai műveire koncentrál. A kronológiát tekintve a kiállítás az 1615 és 1621 közötti időszakot öleli fel, azt a rendkívül termékeny hat évet, mely alatt a fiatal művész mintegy 160 művet alkotott, köztük számos portrét, önarcképet és több meglepően ambiciózus, nagy formátumú kompozíciót.

A Prado természetesen nem véletlenül döntött a művész korai alkotói periódusának bemutatása mellett, a múzeum ugyanis kiemelkedően gazdag Van Dyck-gyűjteménnyel rendelkezik, különös tekintettel a kezdő antwerpeni évekre. A kiállítás anyaga tehát jórészt a múzeum törzsgyűjteményre épül, ezek mellett azonban számos kölcsönzött festmény is felvonul a tárlaton. Hat alkotás például a két leghíresebb Van Dyck-gyűjteményből, a drezdai Képtárból és a szentpétervári Ermitázsból érkezett Madridba, de egy-egy alkotással a washingtoni Nemzeti Galéria, a rotterdami Boijmans Beuningen Múzeum és az oxfordi Ashmolean Múzeum is képviselteti magát az impozáns tárlaton.

A kiállított festmények korai művek, de nem zsengék.

A látványos tárlaton összesen 52 festmény és 40 rajz kapott helyet, melyek hűen tükrözik a fiatal művész korán kibontakozó tehetségét, mesterségbeli tudását, határozott stílusát és egyéni látásmódját. Bár egyes képeit még Rubens hatása és némi hezitálás jellemzi, Van Dyck korai művei távolról sem nevezhetők zsengéknek.

A huszonéves tanonc zsenialitása és kísérletező kedve már kezdettől fogva megrendítő kifejezőerővel, tudatos kidolgozottsággal és minőségi munkával párosult, melyre talán az első, 1615-ben festett Önarckép, a Szent Jeromos-képek, a Krisztus levétele a keresztről című festmény, valamint a tárlatzáró alkotás, a Rubens feleségéről, Isabella Brandtról készített portré a legszebb példa.

Tavaszig látogatható a különleges, hiánypótló kiállítás.

Anthony Van Dyck, barokk festőt az egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású 17. századi, flamand mesterként tartja számon a művészettörténet. Antwerpenben sokáig Rubens tanítványaként és segítőtársaként dolgozott, majd I. Károly angol király udvari festőjeként futott be karriert. Már életében rendkívüli népszerűségnek örvendett, az egyik legkeresettebb portréfestő volt, de vallási és mitológiai témájú műveit is csodálat övezte.

A madridi Prado impozáns, évzáró festménytárlata, A fiatal van Dyck címen futó időszaki kiállítás november 20-án nyitotta meg kapuit, és egészen tavaszig, 2013. március 3-áig várja az érdeklődőket. A múzeum keddtől szombatig 10 órától este 8-ig fogadja a látogatókat, a teljes árú jegy 20 euróba - átszámítva mintegy 5600 forintba -, míg a kedvezményes jegy 6 euróba kerül.