A kunfehértói tóparton szép időben gyülekeztek azok, akiket érdekel a település, a fürdő az egykori puszta története. 550 éves Fehértó, 93 éves a modern strand, így erre emlékeztek a helyi önkormányzat szervezésében szeptember 6-án, a volt Nádas csárda árnyékában helyiek és elszármazottak.

Huszár Zoltán polgármester köszöntötte a résztvevőket a csárda mellett. Megköszönte a Pásztortűz Egyesület munkáját a tanösvény egyik információs táblájának megújításában. Elmondta, hogy fontosnak tartja, hogy a fehértói múltat ne hagyjuk feledésbe veszni, emlékezni kell a régi időkre. A Gózon István Irodalmi Kör saját verseit olvasta fel, amelyeket Fehértó, a puszta, a falu és a tópart ihletett.

Végső István történész egy kis "időutazásra" hívott mindenkit a régi nádasok, betyárok, vadászatok történeteivel fűszerezett Fehértó puszta egykori világba.

1473-ban Tóth Domokos, a kunok kapitányának lakhelye Fehértó. Így ez az első okleveles említése a területnek, vagyis 550 éve említették először írásos források. De találtak itt nagyon értékes ezüst és arany régészeti leleteket a 16. századból is, Szilády Áron református lelkész révén.

A 93 évvel ezelőtti strandfejlesztés fontosságára is kitért a történész, de az 1945 utáni idők innovációit is részletesen igyekezett bemutatni. Az üdülőterület, a tanácselnökök szerepe a folytonosan növekvő látogatói létszámról is képet adott.

A jelenlévők a hozzászólásaikkal, anekdotákkal, élettörténetekkel bővítették a megjelentek ismereteit. Erdőtűz, a tó kiszáradása, a fehértói puma kilövése, az egykori fellépők (Honthy Hanna, Rátonyi Róbert stb.), birkapörköltfőzések, a táborok felépítése, fásítás, szélmalom, Várhely, Templomdomb, jánoshalmi búcsúk utáni strandolások kapcsán számos történet került kibontásra.

Végső István, aki a település eddigi utolsó helytörténeti könyvét írta, reményét fejezte ki, hogy ezeket a régi kunfehértóiak által elmondott történeteket össze tudják majd gyűjteni egyszer, és meg tudják valamiképpen jelentetni.