2024.06.16.
Móra Ferenc Múzeum

Hétfőn érkezik a Munkácsy-kollekció Szegedre

2024.05.03.

Sub_Bar

helytörténet, hír, történet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Az Alsó-Kiskunság egyik kedvelt tófürdője és környéke számos történetet tartogat számunkra. A kunok várat építettek a tó partján, a halasi polgárok odajártak fürdeni és kincsek után kutatni. Ám ez a cikk elsősorban azt mutatja majd be, hogy 93 éve, 1930. július 6-án nyitották meg hatalmas érdeklődés mellett a modernizált strandfürdőt. Mik voltak ennek a közvetlen előzményei, mi történt a következő hónapokban és években a népszerű és szívünkhöz oly' közel álló tófürdőn?
Halastó
"Csodálatos értéke Kiskunhalasnak a Fehértó. Ez a 250 holdnyi gyönyörű sík víz, melynek gyógyhatása meglepő. Szép homokos partja, gyógyító szikes vize alkalmas arra, hogy megismerje nemcsak az ország, hanem a külföldi is. A tó mellett van a város 500 holdas őserdeje, amely szinte teremtve van arra, hogy ott szanatóriumot létesítsenek." írta 1926-ban Gesztelyi Nagy László a Duna–Tisza közi Mezőgazdasági Kamara elnöke Fehértóról.

Ez a megnyilatkozás is lökést adhatott a fejlesztéseknek. A Kiskunhalas Helyi Értesítője (KHÉ) hangzatos, félkövér betűkkel szedett címmel már 1928-ban beharangozta, hogy a tófürdő hatalmas fejlesztés előtt áll. Az akkor még Kiskunhalashoz tartozó területen maga a polgármester, Dr. Thuróczy Dezső 14 kat. holdat parcelláz fel, szállodást, csárdát, tánctermet és mindenféle fürdőzést kiszolgáló épületet létesít. Palics "helyett" a felső-bácskai népek is ide kezdte el járni kirándulni, fürdőzni. Így az ötlet és a terve nem volt nagyzoló.

Ám ez a polgármester, ha komolyan is gondolta ezt a látványos tervét, 1930-ban elveszítette a választást. A helyére lépő Dr. Fekete Imre viszont, ha kisebb tervekkel is, de városi pénzen megvalósította a fejlesztések egyrészét. A vállalkozás nem volt kicsit. Jánoshalma is bevonásra került. A Fehértó-Jánoshalma "műút" létrehozása többek között már enne is köszönhető. Majd persze a fehértói vasútállomás és a tófürdő bejárata közti 3 kilométeres szakasz kiépítése is megtörtént. Tervbe vették egy "fürdővonat" forgalomba állítását is.

Megindult az 50 deszkakabinos öltöző kiépítése, a csárda felhúzása és a csónak-kikötő létesítése. Vizimentőszolgálat is felállításra került. 1930. július 6. vasárnapját jelölték ki az átadóra. Ide még a népjóléti minisztérium és a földmvűelésügyi minisztérium képviselőit is elvárták. Ezzel a programmal csalogatták az érdeklődőket: "Az Iparos Dalárda több énekszámot fog előadni, Gyenizse Balázs pedig tárogatózni fog. Az ünnepélyt tarkítja a tavon rendezendő lampionos felvonulás és szerenád, valamint tűzijáték és a különböző humoros számok előadása." (KHÉ, 1930. július 5.)

Történelmi nap volt ez Kiskunhalas és Fehértó életében is. A beszámoló valószínűleg nem túlzott: "Vasárnap rekordnap volt Fehértón. Autók, autóbuszok, kocsik szállították ki a fürdőzők százait Fehértóra. Körülbelül 1500 főnyi közönség rohanta meg Halas városnak ezen értékes „kincsét“, és számban jelentős mennyiségben szerepeltek a szomszédok is Jánoshalma, Mélykút, Bácsalmás, Majsa, Soltvadkert és más községek közönsége szép számban jött el, hogy bizonyságát adja: Fehértó vize fényes jövőt rejt magában."

Állítólag a tóra szánt csónakokat elszakított településekről tervezték elnevezni. A Baján gyártott "ladikok" nevei a következők lettek volna: Zombor, Szabadka, Újvidék, Arad, Temesvár, Brassó, Kolozsvár, Nagyvárad, Kassa, Pozsony. Még a nagy példányszámú Magyarság is megírta az irredenta-csónakok építését. A vizi járművek nevei kapcsán egyenesen ezt írta: "Benes-atya ott a rablott Tátrában az értekező szerb, oláh cinkostársaival akár megpukkadhat...

Siófokhoz, Palicshoz hasonlóan itt is villák építését tervezték, de tömegével. 1930 júliusában már 40 villatelek kimérését kérte a halasi képviselők egyrésze. 1931-től mindig ünnepélyesen igyekeztek megnyitni a tófürdőt. 1931. július 10-re konkrétan fúvószenekart, cigányzenészeket, tűzijátékot, lampionos csónakázást ígértek. A strandra a városból autóbuszon is ki lehetett menni, ha valaki telefonon ezt előre jelezte még helyet is tudott foglalni. 1931-ben a MÁV bejelentette, hogy 100 ágyas üdülőt épít itt. Neves zenészeket is igyekeztek felléptetni. Így 1934-ben, a korszak neves cigányprímása, Lakatos Vince és bandája muzsikált itt. A szociális gondoskodás is, érzékenység időnkénti megjelenése is fontos volt az időszakban. Hamar megnyílt a szegénysorsúak számára kijelölt ingyenes szabadstrand. Egyik este 1934 nyarán érdekes csillagászati jelenséget láttak a tófürdőzők: "...ritka természeti tüneményt láttak. A már alkonyodó égen csillag futott át hosszanfényes villanással, azután eltűnt a már fénylő Vénusz, az esthajnalcsillag táján. Utána nyomban füstkígyó szállt fel az égboltozaton a még egyedül látható esthajnalcsillagból s néhány percig lebegett fölötte, majd lassan eloszlott. Valószínű, hogy lezuhanó meteor került az esthajnalcsillag vonzókörébe s becsapódva itt égett el óriási tűzzel." (Magyarság, 1934. augusztus 5., 21.) A környék cserkészeinek kedvelt célpontja lett a tófürdő és erdőség: "A 289. sz. „Bocskay István" cserkészcsapat, a múlt tanévet [1934] a június 19-től 26-ig tartó fehértói táborozással zártuk le. Ez minden tekintetben jól sikerült és a résztvevő fiúk testiekben és lelkiekben meggazdagodva kezdhettek hozzá nyári pihenőjükhöz."

A futóhomokon viszont nem mindig úgy alakulnak a dolgok, ahogy a kezdeti szép és remek eredmények mutatják. Pedig még a megnyitás utáni években ezt írták a tófürdőről: "Halas város gyöngye és kitűnő üdülőhelye Fehértó fürdő látogatottsága egyre nagyobb és örvendetesebb képet mutat. Az idei nyáron ismét sokan keresték fel Fehértó fürdő üdítő és kitűnő vizét, sőt mondhatnánk, az idén még jóval többen, mint a megelőző években..." (KHÉ, 1936. augusztus 15., 2.) 1931-ben viszont "erkölcsi" "romlottság" jelei mutatkoztak a Félmeztelen nimfák strandolnak a lekértél fürdő homokján című cikk szerint: "a fehértói fürdő strandján fürdőzők hiányos öltözékben, mondhatnánk félmeztelenül sétálgatnak körül és botránkoztatják a közönséget A halasi rendőrkapitányságon szóbeli panaszt hallgattak végig erről a fürdőéletről, a féltrikókról, a leeresztett vállpántról és mint érdekességet írhatjuk meg, hogy itt már csak a fügefalevél hiányzik, mint azt velünk komoly és meglett korú urak közölték." (KHÉ, 1931. augusztus 5., 3.) Aztán egyre többször jelent meg a hír, hogy bérletbe adják ki a tófürdőt, ám ezek sem történtek meg zökkenőmentesen. A zsidótörvények időszaka pedig elhozták a gyűlölet vetésének első eredményeit, és azt, hogy egyesek a zsidók elkülönítését, kitiltását kérték a strandokról is: "... sajnos, azt tapasztaltuk, hogy Fehértó tele van zsidókkal, [...] Jelöljék ki azt a helyet, ahol a zsidók fürödhetnek, különítsék el fezt a beszivárgott fajt a, keresztényektől."

A tófürdő népszerűsége persze mit sem csökkent az évtizedek alatt. 1930-as modernizálása, fejlesztése pedig a fürdőzés rajongóinak térképére tette. A mai napig érdemes kilátogatni sokunk kedvenc tavához, tófürdőjéhez.

Végső István