2023.01.23.
Örökség Kultúrpolitikai Intézet - Mozaik Múzeumtúra

Hagyomány, Örökség, Közösség

2022.10.06.
Örökség Kultúrpolitikai Intézet - Mozaik Múzeumtúra

A kicsiknek nincs semmi joga! Ez az imperializmus lényege

2022.09.06.
Örökség Kultúrpolitikai Intézet - Mozaik Múzeumtúra

Tihany a jövő útján

2022.06.09.
Örökség Kultúrpolitikai Intézet - Mozaik Múzeumtúra

Tájak-Korok-Múzeumok

2023.02.06.
Szabadtéri Néprajzi Múzeum

Élő örökségek jubileumi éve

2023.01.31.

Kurucok, áram, lovak

2023.01.30.
Móra Ferenc Múzeum

Régészet a magasból

2023.01.23.
Bocskai István Múzeum

Hosszabbítanak a Hajdúk

Örökség Kultúrpolitikai Intézet - Mozaik Múzeumtúra - Budapest
Cím: 1137, Budapest Jászai Mari tér 5.
2023.01.23.
beszélgetés, hír, rendezvény
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
2023 első Örökség Műhely kerekasztal-beszélgetését Hagyomány, örökség, közösség - Mit jelent mindez a gyakorlatban és a 21. században? címmel rendezte meg az Örökség Kultúrpolitikai Intézet.
Hagyomány-Örökség-Közösség
A rendezvényen Sebő Ferenc Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas énekes, népzenekutató s építészmérnök, Liber Endre népzenész, a Hangvető alapítója és a Halmos Béla Kollégium vezetője, Rodics Gergely térségfejlesztési szakmérnök, tájgazdálkodási szakember, valamint Novák Péter zenész, színész, rendező beszélgetett a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola elnöke, Rodics Eszter moderálása mellett. Az eseményre 2023. január 17-én a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola A pajtától a múzeumig - új közösségi terek a közgyűjteményekben, a közművelődésben és a népfőiskolai mozgalomban című egész napos rendezvényének keretein belül került sor Kápolnásnyéken, a Liszt Művészházban.

A kerekasztal-beszélgetés, melynek Hamvas Bélától kölcsönzött mottója: „a hagyomány az embernek visszaadja önmagát”, a résztvevők bemutatásával vette kezdetét, majd Rodics Eszter kiemelte: kísérletet tesznek arra, hogy a hagyomány, örökség, közösség fogalmakat járják körbe. A Népfőiskola elnöke elsőként arra volt kíváncsi, e fogalmak mit jelentenek a résztvevőknek, s arra, véleményük szerint változtak-e, változnak-e jelentéseik.

Sebő Ferenc a beszélgetésen elmondta, szerinte a jelenlegi fejlett technika lehetővé teszi, hogy „ostobák” legyünk. „A fiatalokat arra tanítja, hogy felesleges írni, olvasni, a technika ugyanis megengedi azt, hogy ne kelljen koncentrálnunk” – emelte ki a Kossuth-díjas énekes, majd az úgynevezett „kommunikációs szentháromságról” szólt, mely a beszédet, éneket és táncot foglalja magába.

Lesznek-e most születő hagyományok, s teremtünk-e egyáltalán hagyományokat, melyek gyökeret verhetnek? – tette fel kérdéseit a rendezvény elején Novák Péter, melyekre Sebő Ferenc reflektált: „a hagyomány értékeivel kezdtünk el foglalkozni a gyakorlatban, azonban minél többet beszélnek a hagyományokról, azok annál inkább tűnnek el.

”Az esemény résztvevői kitértek a hagyományőrzés, a szellemi, illetve épített örökség s a közösségépítés hangsúlyos témakörére is. Liber Endre fiatalkori, iskolás emlékeit említette és hangsúlyozta: a tánc, a hangszerek, énekek ismerete 20-30 évvel ezelőtt önszerveződő közösségek létrehozását eredményezte. Majd az örökség fogalmáról szólt a Halmos Béla Kollégium vezetője: „az örökség azzal foglalkozik, hogy a hagyományban átörökített tudást tudatosan megőrizze, továbbadja, s elhelyezze abba az időintervallumba, melyben a mai ember él”.

A beszélgetés moderátora elmondta: meg kell találni a jelenlegi hagyományainkat, melyeket a mai nyelvünkön tudunk megfogalmazni, majd hozzátette, a hagyomány megélése hoz létre közösségeket.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy milyenek a mai közösségeink, Rodics Gergely elmondta: Budapestről költözött Székelyföldre, ekkor kezdte igazán megtapasztalni, hogyan is működik egy összetartó közösség, majd személyes történetét mesélte el. Kiemelte: Székelyföldön a közösségnek volt, s jelenleg is van egy erős belső kohéziója, melynek köszönhetően veszélyhelyzetben a közösség tagjai kisegítik egymást.

A zenész, színész, rendező Novák Péter jelenlegi munkájáról szólt, A falu bolondja című sorozatról, mely az egyes faluközösségeket mutatja be a nézőknek. „Különböző értékrendű hitrendszerek, kölcsönhatások alapján jönnek létre olyan erős közösségek, melyek jól működnek. Az örökség fontos, mert a magyar kultúra kell, hogy művelhető legyen, s hozzáférhetősége is hangsúlyos, hogy ismerhető, kutatható legyen.” – hangsúlyozta Novák Péter a rendezvény második felében.

A Trilla fesztivál nagy népszerűségnek örvend Martonvásár s a Velencei-tó térségében. A három napos kulturális, szabadtéri fesztiválról, mely lehetőséget biztosít arra, hogy az egymástól elszigetelt közösségek, illetve a különböző generációk találkozási pontja legyen, Liber Endre mesélt a közönségnek. A helyi művészeti közösségeket és a táncosokat is bevonjuk a szervezésbe – mondta a népzenész, s kiemelte, szerinte érdemes energiát fektetni a közösségépítés témakörébe.

A Hagyomány, örökség, közösség - Mit jelent mindez a gyakorlatban és a 21. században? című Örökség Műhely kerekasztal-beszélgetés kellemes, barátságos hangulatban zajlott, s végül a személyes élmények, gondolatok megosztásával ért véget január 17-én, kedden délután a felújított és 2022 nyarán átadott kápolnásnyéki Liszt Művészházban.