Gyulai műtárgyak is segítenek egy nagyszabású kiállításon abban, hogy más szemmel láthassuk a kelet felől érkezett lovas nomád harcosokat, az egykori „vad hordákat”. Avar kori leleteket kölcsönöz egy nemzetközi kiállításra a gyulai Erkel Ferenc Múzeum. Az Alsó-Ausztriában nyílt tárlat december közepén a németországi Szász-Anhalt tartományba költözött.

Kik voltak azok a lovas nomád népek, amelyek évszázadokon át formálták a Kárpát-medencét, az Alsó-Duna-vidéket és a mai Ausztria keleti részét is? Mi motiválta őket arra, hogy elinduljanak nyugat felé? Miért voltak képesek egyesek tartós birodalmakat létrehozni, míg mások szinte nyomtalanul eltűntek?

Többek között ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat az a kiállítás, amely április 9-én nyílt az alsó-ausztriai Schallaburg várkastélyában, s amely december 16. óta a hallei Őstörténeti Múzeumban látható.

- A nagyszabású tárlatra, amely az új tudományos eredmények segítségével világít meg számos eddig rejtélyes szempontot a hunok, avarok, bolgárok és magyarok érkezésének és jelenlétének kapcsán, a gyulai Erkel Ferenc Múzeum is kölcsönzött tárgyakat – tájékoztatott Liska András, a gyulai közgyűjtemény szakmai vezetője. Közlése szerint a korábbi publikációkból ismerték az ausztriai kiállítás szervezői a gyulai múzeumban őrzött tárgyakat.

A régész szakember személyes élményeként idézheti fel a kiállításnak kölcsönzött lószerszámzat darabjainak 1993 áprilisi előkerülését. Liska András ugyanis szó szerint belebotlott a tárgyakba a gyulai régészeti lelőhelyek felkutatására végzett terepbejárások egyik alkalmával, egy mezőgazdasági tábla közepén. A korai avar korszak jellegzetes leletei, két darab vaskengyel, egy csikózabla és egy hevedercsat a földből frissen kiszántva, egy csomóban feküdtek a felszínen. A nem mindennapi leletek egy temetkezési áldozati gödörben pihentek a 7. század óta, egészen a véletlen előkerülésükig.

- A halotti áldozat szokása a belső-ázsiai származású avarok első generációjával érkezett a Kárpát-medencébe – meséli a szakember. A temetési szertartást követően, a sírtól elkülönítve ásták el a túlvilági létre szánt tárgyakat, mint például az elhunyt kedvenc lovának szerszámzatát, valószínűleg egy áldozati szertartás során.

Liska András közlése szerint az 1993-ban előkerült tárgyakat legutóbb a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont Kincsek őrzője – 150 éves az Erkel Ferenc Múzeum című tárlatán láthatta a közönség. Ezeket a különlegesen ritka leleteket adta kölcsön Alsó-Ausztriába az Erkel Ferenc Múzeum. A schallaburgi várkastély szervezte nagyszabású régészeti kiállítás – amely aztán Halléba költözött – számos hazai és más, európai múzeumi gyűjteményből, köztük a gyulai Erkel Ferenc Múzeumból kölcsönzött műtárgyakkal mutatja be a hunok, avarok és a honfoglaló magyarok történetét, tárgyi hagyatékát, a korszak politikai és kulturális kölcsönhatásait – tette hozzá.

A tárlat azt mutatja be, hogy nem csak a Földközi-tenger környékének lakossága, valamint a germán és szláv népek tették Európát azzá, ami ma; a kelet-európai sztyeppei társadalmak és az eurázsiai füves sztyeppék is jelentősen hozzájárultak Európa fejlődéséhez. A kiállítás megalkotásával az osztrák szakemberek célja az volt, hogy látogatóik más szemmel lássák az állítólagos "vad hordákat".