Magyar hagyományőrzők és más közreműködők segítségével újrajátszották az 1620-as fehérhegyi csatát (Bitva Bila Hora) szeptember 17–18-án. Az eseményen a Janus Pannonius Múzeum több munkatársa is részt vett.

A magyar különítmény az ország több pontjáról (Budapest, Kőszeg, Sárvár, Pécs) érkezett. Baranyát a Janus Pannonius Múzeum munkatársai, valamint a Vándorló Történelem Hadi-és Történelmi Kulturális Társaság képviselték a kőszegi Jurisics Miklós Bandérium tagjaival kiegészülve.

Az Iratos Hajdúk nevet viselő magyar különítmény a cseh felkelők oldalán harcolt a csatarekonstrukcióban, amelyben egy könnyűfegyverzetű csapatot jelenítettek meg az erőd és a tüzérség között.

„A harci események alatt puskatűzzel és közelharci rohamokkal vettük fel a küzdelmet a császári csapatokkal szemben. Ragaszkodva a történelmi hűséghez, a csatát végül a császári csapatok nyerték meg, míg mi elhullottunk a kemény harcban. Az este folyamán a két sereg közös vacsorával és ünnepléssel folytatta a hétvégét.” – írja rövid beszámolójában a Vándorló Történelem Hadi-és Történelmi Kulturális Társaság részéről Helesfai Márk.

Nem egyszeri akcióról volt szó Prágában, hiszen az Iratos Hajdúk delegációja több országban képviseli a magyar hagyományőrzést, valamint összefogja annak csapatokba tömörült szereplőit.

„Hatalmas élmény volt a prágai hétvége számomra is, és a hagyományőrzés e módját múzeumpedagógiai szempontból is kiemelkedően fontosnak tartom, ugyanakkor a például a mohácsi csata kutatása és forrásainak értékelése szempontjából is érdekes tanulságokkal járt a két ütközet: első kézből tapasztalhattam, hogy valójában milyen keveset is érzékel egy-egy résztvevő az esemény egészéből egy csata során” – fogalmaz dr. Bertók Gábor régész, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója, aki szintén részt vett a prágai eseményen. A szakembert a főszervezők azzal az ötlettel keresték meg, hogy a jövőben akár az 1526-os mohácsi csata is megelevenedhetne egy rekonstrukció által.