Különleges vendéget köszönthetett a szentesi Koszta József Múzeum 2022. szeptember 13-án. A vidéki Magyarország egyik legnagyobb közgyűjteményét 1897-ben alapította Csallány Gábor, az intézmény idén májusban ünnepelte fennállásának 125. évfordulóját. Ma az alapító dédunokája látogatta meg a múzeumot, megtekintette a Csallány Gábor emlékszobát, ahol dédapja relikviáit őrzik.

Szentes város nevében a vendéget Kiss Csaba alpolgármester köszöntötte, kiemelve: Szentes életében fontos szerepet játszik a kultúra és Csallány Gábor munkássága nélkül ma szegényebb lenne a város egy kiváló múzeummal. Nádai Hédi, Csallány Gábor dédunokája barátaival érkezett a szentesi Széchenyi ligetben álló múzeumi épülethez. Dédapja emlékszobájában meghatottan és büszkén beszélt arról, milyen nagyszerű érzés a papa személyes tárgyait látni. A Csallány-leszármazottak Amerikában, Ausztriában és Magyarországon élnek, a mintegy 50 főt számláló összetartó család rendszeresen találkozik. A régészetet már nem gyakorolja senki sem közülük, de a múlt értékeinek szeretete azért mindenkiben ott van.

Csallány Gábor a XIX. század végének, XX. század első felének meghatározó és sokoldalú személyisége volt, aki tevékenységével, kitartó munkájával örök nyomot hagyott a régészet- és múzeumtörténetben. 1892-ben, mindössze 21 évesen került Szentesre, az Ármentesítő Társulatnál helyezkedett el, később a város közkórházának gondnoka is volt hosszú éveken keresztül. Munkája mellett érdeklődése hamar a környék régészeti emlékei felé fordult, különösen a régi pénzek és a földmunkák során előbukkanó régészeti leletek érdekelték. Csallány életre szólóan elkötelezte magát a régészet mellett, és a helyi értelmiség köreiben szorgalmazni kezdte egy társulat megalakítását, így 1897-ben létrejött a Csongrád vármegyei Történeti és Régészeti Társulat, Csallányt pedig múzeumi őrnek nevezték ki.

Az amatőr gyűjtő rövidesen komoly muzeológussá vált, hivatásának tekintette a múzeumi szakmát, régészeti, numizmatikai, néprajzi tanfolyamon is részt vett tudása elmélyítése céljából, ezen kívül autodidakta módon is képezte magát. Szentesen és környékén Csallány számos ásatást végzett, elsősorban népvándorlás- és avar kori temetőket tárt fel. Ennek köszönhetően a múzeum gyűjteménye rendkívüli mértékben gyarapodott. Szívügyének tekintette a régészeti emlékek feltárását és megmentését. Elhivatottságának bizonyítéka, hogy Csallány 30 évig szabadidejében, honorárium nélkül végezte feltárásait, múzeumi munkáját, csak 1926-ban nevezték ki hivatalosan a múzeum igazgatójává.

Csallány Gábor áldozatos tevékenységének köszönhetjük, hogy a szentesi múzeum volt az egyik legkorábban létrehozott vidéki muzeális intézmény. Az általa feltárt lelőhelyek anyagai pedig oly mértékben gyarapították a gyűjteményt, amelynek köszönhetően az intézmény a mai napig kiemelkedő nagyságú tárgyi anyaggal rendelkezik a vidéki múzeumok között.