2022.09.28.
Gyulai Vár

Monda- és mesemondó verseny

2022.09.26.
Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont

Nyitva marad Gyulán a vár és a kastély

2022.09.22.
Déri Múzeum

Áldás vagy átok

Budapesti Történeti Múzeum - Budapest
© Budapesti Történeti Múzeum <br>A múzeum bejárata a Vár belső udvarából nyílik.
Cím: 1014, Budapest Szent György tér 2.
Telefonszám: (1) 487-8800, (1) 487-8801
Nyitva tartás: K-V 10-18
2022.07.18.
hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Néhány évvel ezelőtt két helytörténész: Lévai Pál és Farkas Balázs hívta fel a figyelmét a Budapesti Történeti Múzeum munkatársainak, hogy érdemes lenne újra kutatást végezni a Háros-sziget mentén, egykor ezen a helyen állt ugyanis a premontrei monostor.

A monostort 1264-ben alapították, még IV. Béla uralkodása alatt, melyről több oklevél is fennmaradt, az épületet később a Pálos Rend kapta meg, pusztulása pedig a török korra tehető. Először a 19. században vadászházat építettek rá, majd a 20. században a Magyar Honvédség kapta meg és raktárépületet emeltek fel a területre, amely a maradványokat és környezetét is teljesen átrajzolta.

Az apátság a 19. században került újra az érdeklődés középpontjába, amikor Rómer Flóris, magyar bencés szerzetes, régész, művészettörténész bejárta, feltérképezte, részletesen leírta és lerajzolta az egész területet. Írásában megemlítette, hogy a Duna felé falakat lát. 1959-ben Zolnay László régész, a történelemtudományok doktora is megvizsgálta a területet, ő már a felszínen nem látott falakat, viszont egy kutat be tudott azonosítani, melyről Rómer Flóris is említést tett.

A kutatás több bejárást követően 2019-ben folytatódott, amikor is geofizikai vizsgálattal pásztázták végig a nyitott területeket, ahol erre lehetőség adódott, majd tavaly, egy szonáros búvárrégészeti kutatás során egy omladékmezőre lettek figyelmesek.

A mostani kutatás célja az volt, hogy kiderítsék, hogy pontosan miből is állhat ez az omladékmező, találhatóak-e benne középkori maradványok. Az akció sikeresnek bizonyult, egy sekélyvizes merülés során sok faragott követ találtak, de vannak újabb kori leletek is. Az viszont már most megállapítható, hogy az omladék mai formáját az újkorban nyerte el.
Kedvezőek voltak a körülmények a merüléshez, a közelben lévő keresztgát mérsékelte a Duna erősebb hullámait, az idő is kedvezett, hiszen sütött a nap, a víz körülbelül 20 fokos volt és szerencsére a víz alatti adottságok is megfelelőek voltak, 40-50 centiméteres látótávolsággal.

Az első merülést Dr. Puskás Norbert végezte, hogy egy általános képet kapjunk a víz alatti területről. Már ez alkalommal kiderült, hogy ez az omladékmező nagy számban tartalmaz faragott köveket, ún. kváderköveket (kocka vagy téglalap alakú), falazó köveket sőt, olyan lapos faragott köveket is, melyeken ún. csapolás is fellelhető, lehetséges, hogy valamilyen épülethez tartozó ajtó- vagy ablakkeretnek lehetnek a töredékei, de ezt majd további vizsgálatok során fogják tudni pontosítani a szakértők.

A második merülés során Tóth János Attila búvárrégész az omladékmező oldalát vizsgálta meg és számos faragott követ, lehetséges középkori nyílászárókat és modern kori téglákat is talált. Kedvező módon kváderköveket a part mentén és a vízben is fel lehetett fedezni. Következő lépésként a felső réteget kellene eltávolítani, mert nagy valószínűséggel a felszín alatt találhatóak meg a középkori monostor izgalmas leletekben gazdag maradványai.

A Budapesti Történeti Múzeum csapata szeretné további geofizikai és szonáros kutatással feltárni a következő rétegeket is, melyre remélhetőleg jövőre lesz lehetőség.