2024.03.06.
Dobó István Vármúzeum

Egri vár bora 2024

2024.02.28.
Intercisa Múzeum

Ingyenes múzeumlátogatási alkalom

2024.02.26.
Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum

Süveges Rita lett az Eszterházy Arts Awart közönségdíjasa

2024.02.07.
Petőfi Irodalmi Múzeum

A 2024-es Térey-ösztöndíjasok

2024.02.07.
Laczkó Dezső Múzeum

Sikeres évet zárt a Laczkó Dezső Múzeum

2022.05.02.
gazdaság, hír, közgazdaságtan, pénztörténet, történet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A frissen megnyitott Magyar Pénzmúzeum hiánypótló módon bemutatja a pénz és a pénz alapú eszközök történetét jelenjét és múltját. A rendkívül interaktív és modern elemeket felhasználó múzeum kiállításai nem csak lenyűgözik, de edukálják is a látogatókat. Megtanít minket arra, hogy miért érdemes takarékoskodni, előre gondolkodni és megfelelően befektetni.
Mit tanít nekünk a Pénzmúzeum az inflációról és a befektetések fontosságáról?
Rendhagyó múzeum a pénzről

A Pénzmúzeum egy olyan hiányt kíván betölteni, ami talán egyik legfontosabb társadalmi társadalmi területnek mondható. Ez pedig a pénzzel való megfelelő bánásmód bemutatása. Sokan azért nem tudnak megfelelően előrelépni pénzügyi téren, mert senki nem tanította meg számukra. A Pénzmúzeum viszont segíthet pótolni ezt a hiányt. Általa olyan ismeretekhez juthatunk, amelyek garantáltan segítik mindennapjaink pénzgazdálkodását és költségvetéseink megfelelő kialakítását.

Pénztörténet a kezdetektől napjainkig

Globális értelemben a pénz, mint tárgyak és szolgáltatások közti cserealap mindig is jelen volt az emberiség történetében. Már az ősember is használt kagylókat cserekereskedelem helyett, hiszen bizonyos áruk értékét nem lehetett máshogy meghatározni csupán egy erre kijelölt eszközzel. A pénz története emiatt nagyon régre nyúlik vissza és rendkívül izgalmas fordulatokat tartogat. Ezt pedig a múzeum készséggel be is mutat részletekbe menően.

Magas fokú edukáció a Magyar Nemzeti Bank támogatásával

A Pénzmúzeum nem csak amiatt jött létre, mert a pénz történetét és jelenjét tanulmányozni, valamint bemutatni kívánja. Létrejöttét az is indokolta, hogy a kiállított pénzérmék, értékpapírok államkötvények és egyéb más eszközök mentén megtanítsa az embereket a takarékoskodás fontosságára. Ezért nem csupán a felnőttek, de a gyermekek számára is rendkívül hasznos. Viszont nem csak a pénz történetéről és a befektetések különféle formáiról tanulhatunk a múzeumban. A gyűjtemény és a különféle digitális, illetve interaktív részletek segítenek mélyebben rálátást nyújtani erre a területre.Az infláció folyamatára, történeténetére és persze a befektetési típusok értelmezésére.

Infláció és befektetés – mi a kapcsolat köztük?

A pénz értéke sosem fixált, legfeljebb csupáncsupán egy bizonyos ideig beszélhetünk stabil árfolyamról. Hiába tudják stabilizálni átmenetileg a változásokat, a pénzre akkor is úgy kell tekinteni, mint egy instabil használati eszközre. Ez nem is csoda, hiszen az egyik legérzékenyebben reagáló társadalmi felhasználású eszközről van szó. Elég ha egy ország az adott évben kevesebb gabonát termelt, politikai problémák adódnak vagy netalántán háború tör ki. Ezek azonnal megmutatkoznak az ország valutájának értékbeli változásában. Éppen ezért komoly problémákkal szembesülhetünk, ha megtakarításainkat kizárólag otthon a szekrény mélyén tároljuk. Gondoljuk csak a pengő elértéktelenedésére. Annak idején a tehetősebb emberek hazánkban a pénzt gyakran bankjegyekben tárolták otthonunkban. Ez főleg a vagyonosabb parasztokra volt jellemző, akik vidéken élve nem jártak be a városokba pénzügyeiket intézni. A Pengő azonban a második világháború után – többek közt a háborús költségek és pusztítások miatt – teljesen elértéktelenedett. Ez azt eredményezte, hogy rengeteg család vált egyik pillanatról a másikra fizetésképtelenné – mivel a pénzüket nem válthatták át időben. Bankjegyeiket otthon tárolták, ami értéktelen papírhalmazzá vált nagyon rövid időn belül.Az 1946-os teljes elértéktelenedéskor egyetlen forint már 400 000 kvadrillió pengőt ért. Tehát a szintén 1946-ban bevezetett Forint szó szerint megfizethetetlenné vált sokak számára. Nem csoda az sem, hogy ekkor már elkezdték volna kiadni a világ legnagyobb összegű pénzét Pengőben, ami egymilliárd bilpengőről szólt. Mi történt volna ha ezek az emberek például befektetési alapokban tárolják a pénzük egy részét? Nos, a válasz egyszerű: az átváltáskor megmenekülhetett volna a pénzük, hiszen a befektetési alapok mindig igazodnak az aktuális inflálódáshoz. Ez azt jelenti, hogy pénzünk nem tud elveszi egy komolyabb értéktelenedés által sem. Ennek oka, hogy minden részvény, kötvény, vagy egyéb pénzeszköz mögött fizikai értékek állnak. Ez lehet egy cég nyeresége, egy ingatlan ára vagy bármely más termék változó értéke – például arany is. Ezeket pedig el lehet adni vagy megvásárolni. A Pénzmúzeum nagy előnye, hogy közérthetően és izgalmasan magyarázza el nem csak az inflálódás, de a befektetés folyamatát is. Összességében véve érdemes befektetni, ha például a nyugdíjunkról van szó, különösen hosszútávon. A hogyanról több nyugdíjtanácsadó cég is részletesen tájékoztat. Például a Grantis nyugdíj előtakarékosságokról szóló útmutatója alapján részletes képet kapunk az előtakarékossági befektetés ehhez köthető formáiról.

Manapság még fontosabbá válhat a megfelelő előtakarékossági befektetés

Néhány évtizede tart már az a tendencia, ami talán még a korábbi időszakoknál is jobban kiszámíthatatlanná tette a gazdaságot. Ennek kapcsán pedig az inflálódás vagy épp erősödés folyamata is jóval kiszámíthatatlanabbá vált. A klímaváltozás már önmagában is rendkívül erős indikátora ezeknek a változásoknak, és évről-évre erősebb nyomást gyakorol a piac minden szegmensére. Elég csak arra gondolni, hogy például mennyire képes befolyásolni az időjárás változás az inflálódást. Ha mondjuk Brazíliában kevesebb kávét termelnek, amitől az jelentősen drágul, akkor ez a tőzsdén olyan változásokat okoz, ami alapjaiban képes átformálni a piacot. Hiszen a kávé globálisan az egyik legkeresettebb terméknek számít. Ez az eset megtörtént pontosan 2021-ben. A klímaváltozás olyan láncreakciókat képes elindítani, amik egyik napról a másikra jelentős piaci átalakulásokat hozhatnak. Ennek a végén pedig legalább egy ország pénzének inflálódása fog állni. A gazdaság ebből a szempontból szorosan összefügg a pénzügyi eszközökkel. Ezek a jelentős változások mind hatással vannak azokra a komoly befektetésekre, amelyek értéket adnak az adott ország pénzének. Ha csak megint a brazil példánál maradunk jól nyomon követhető, hogy a megdrágult kávé miatt hányan válnak munkanélkülivé azokban az államokban, amit érint a kávé drágulása. Nézzük meg hány multi vonja ki ennek hatására a pénzét azokról a területekről. Ez szintén óriási gyengülést okoz az adott ország pénzügyi gazdaságában.

Ezek a gyors változások bizony hazánkban is dolgoznak. A dominóelv szerint idővel minden ország lakossága megérzi – még a kávét is. Ezért egyáltalán nem szabad tehát félvállról venni a jövőnket. A megfelelő befektetéssel profi pénzügyi szakemberekre bízhatjuk a vagyonunkat, akik idő előtt észlelik az ilyen jellegű drasztikus piaci változásokat. Ezzel pedig megelőzik azt, hogy a pénzünk értékét veszítse. Ha csak otthon a széfben gyűjtjük megtakarításainkat, az manapság talán az egyik legkockázatosabb megoldásnak számít. Ugyanez a helyzet akkor is, ha kizárólag a bankok takarékszámlájára bízzuk vagyonunk. Így infláció mértékében fog kamatozni, ami önmagában egyébként is rendkívül alacsony. Vagyis a gyűjtögetéssel valójában nem biztos, hogy manapság már hatékonyak lehetünk. Ellenben például a nyugdíj előtakarékossági befektetésekkel hatékonyan gyarapíthatjuk vagyonunk anélkül, hogy tartanunk kéne az inflálódás veszélyétől. A Pénzmúzeum kiállításai rendkívüli jól szemléltetik nem csak az infláció történetét és jelenségét, de a befektetések szükségességét is a modern világban. Nagyon sokat tanulhatunk belőle tehát, miképpen takarékoskodhatunk effektív módon – és természetesen hogyan kerülhetjük el a leggyakoribb hibákat.