2021.11.30.
Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum

Tűzben edzett ősi japán szertartási edény

2022.01.23.
Petőfi Irodalmi Múzeum

200 Petőfi szabadon

2022.01.17.
Móra Ferenc Múzeum

Téli szünet Szegeden

2022.01.15.
Ady Endre Emlékmúzeum

Megújult az Ady Emlékmúzeum

Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum - Budapest
A múzeum épülete
Cím: 1062, Budapest Andrássy út 103.
Telefonszám: (1) 322-8476
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
2021.11.30.
hír, iparművészet, Iparművészet, Japán
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Az NKA támogatásának köszönhetően, vétel útján egy igen jelentékeny műtárggyal bővült a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Japán Gyűjteménye. A fedeles víztartó edény a tradicionális japán teaceremónia (szadó) jellegzetes szertartási kelléke, egyúttal egy 2018-ban született kortárs műalkotás.
Tűzben edzett ősi japán szertartási edény
Japánban a szertartási edény fontos része mind a sintó, mind a buddhista vallásnak; elsősorban az istenekhez való imádság alkalmával használják. A japán teaszertartásban a teamesterek eredetileg egy, ehhez az edényhez hasonló kerámiát kezdtek használni víztartónak.

A kortárs mű koncepciójában fontos szerepet tölt be az imádkozás tevékenysége, amelyet a formai szépség és a véletlenszerű változások harmóniája fejez ki. A műalkotás címe is ezt a tartalmi dimenziót erősíti, ugyanis a sonsu (尊崇) szó jelentése: vallásos tisztelet, imádás, hódolat.


Az Ōhi-teakerámiák múltja és jelene

Az Ōhi-kerámia (Ōhi-yaki) az Ishikawa prefektúrában fekvő Kanazawa város világszerte híres produktuma. Akárcsak a raku, kialakulása és története egyetlen családhoz, egy sokgenerációs fazekas-keramikus dinasztiához kötődik. Az Ōhi eredetileg településnév, egy közeli falucskát neveztek így – ami később Kanazawa egyik külvárosává vált –, amelynek környéke kiváló minőségű agyaglelőhellyel rendelkezik.

A történet közel 400 éve vette kezdetét, amikoris a teaceremónia Urasenke-hagyományának megalapítóját, Senso Soshitsut (1622–1697) 1666-ban meghívták Kanazawába, mint a Kaga klán teaceremóniájának mesterét. Ő magával hozta a kiotói Raku család legjobb tanítványát, (az első) Chōzaemont, aki Kanazawában letelepedve megalapította az Ōhi-yaki kerámia hagyományát, amelybe természetesen a raku kerámiához kapcsolódó számos alapelvet és ötletet beépített. Teaedényeket készített, figyelembe véve Senso tanácsát, a helyi agyagból, Ōhi faluban. Az Ōhi borostyánmáz technikáját, amely az itt készült művek védjegye, a Raku család adta át Chōzaemonnak, hogy kizárólag ehhez az új stílushoz használja. Az első Chōzaemon számára nagy kihívást jelentett, hogy a tradíciót követve, de mégis új stílusú teaszertartási eszközöket hozzon létre.Ez a szellem, amely folyvást keresi az új kihívásokat, ugyanakkor szilárdan gyökerezik a hagyományokban, az első Chōzaemon óta napjainkig minden Ōhi fazekasnemzedéknek sajátja. Egy több, mint 350 éve folyamatos, és generációról generációra továbböröklődő hagyományról van szó.

Különleges technikai sajátosság, hogy az Ōhi-kerámiát nem korongozással, hanem kézzel formázzák. Egy kés vagy kaparó segítségével tisztítják meg a megmunkálás alatt lévő darabot a fölösleges agyagtól. Az elkészült darabokat a speciális borostyán-mázzal borítják, ezután rövid idő alatt, igen magas hőfokon kiégetik, majd hirtelen hűlni hagyják az edényeket. A drasztikus és átmenet nélküli hőmérsékletváltozások miatt különlegesen jó minőségű alapanyagra van szükség.


Az alkotóról

XI. Ōhi (Toshio) Chōzaemon X. Ōhi Chōzaemon első gyermekeként látta meg a napvilágot Kanazawában. Tanulmányokat folytatott Bostonban, majd belépett a kanazawai Gessin-templom szerzetesrendjébe. Később, az Urasenke-iskola nagymesterétől a „Szóen” teamester nevet kapja. 2016-tól a Japán Kulturális Minisztérium államtitkári tanácsadó testületének tagja, de sokoldalúságát és nemzetközi tekintélyét tanúsítja, hogy keramikus hivatása mellett számon japán és kínai egyetem, valamint a Rochester Institute of Technology (New York, USA) vendégprofesszora, a Sanghaji Művészeti Gyűjtemény Múzeum nemzetközi tanácsadója, a Nemzetközi Kerámiaművészeti Akadémia (IAC) tagja, valamint Ishikawa prefektúra turisztikai nagykövete, és a Japán Sommelier Társaság tiszteletbeli tagja.

Munkái köz- és magángyűjteményekben megtalálhatók világszerte, mint például a Rockefeller családi gyűjtemény (New York USA), a Rotschild család gyűjteménye (Svédország), Los Angeles County Museum of Art, Detroit Institute of Arts, a franciaországi Musée National de Céramique de Sèvres, a Jingdezhen Kerámia Múzeum (Kína), vagy a tajvani Taipei Szépművészeti Múzeum.

Alakja és munkássága egyébként nem ismeretlen a magyar közönség előtt, mert 2020-ban, a japánmagyar diplomáciai kapcsolatok 150. évfordulóját ünneplő emlékévhez kapcsolódóan, önálló kiállítása volt Budapesten, valamint a pécsi NICK Galériában A múlt találkozása a jövővel címmel.

A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum közel nyolcezer darabos japán gyűjteménye mintegy ezer kerámiatárgyat számlál. E gyűjteményben az őskori kerámialeletektől a 20. századi darabokig rajzolható íven át végig követhető a japán kerámiaművesség története. A gyűjteményben azonban a 19. és 20. századi gyűjteményezési tendenciáknak megfelelően az export-orientált kerámiák élveznek nagyobb hangsúlyt, míg Japán hazai kerámiaművészetének esztétikuma, technikái, tárgytípusai kissé háttérbe szorulnak. A japán teakerámia legősibb gyökereiből eredő, mégis megújulni tudó Chozaemon-keramika egyik reprezentatív, funkciójában ősi, formavilágában azonban kifejezetten kortárs darabja tárgytípusát tekintve is hiánypótló gyűjteményünkben; emellett, lévén nem a nyugati piacra szánt munka, hanem kortárs, japán alkotás, művészeti felfogása hidat képez az ázsiai művészeti tradíció és a modern, illetve posztmodern művészetfelfogás között.