Mravik László művészettörténész a restitúció problémáiról, Galambos Ádám evangélikus teológushallgató-kurátor elmaradt 20. századi bocsánatkérésekről;  mozgófilmek múzeumi bemutatásának módjairól és a múlt századfordulón az Országos Képtár gyűjteményéből vidéki városokba kölcsönadott műtárgyak sorsáról; a megyei múzeumok utódintézményei gyűjteményeinek tulajdonjogi és nyilvántartási kérdéseiről és szárnyasoltárok költöztetésének technikai megoldásairól; a jeruzsálemi Izrael Múzeumról és a pannonhalmi Bencés Apátságról - minderről és még még sok minden másról a most megjelent új MúzeumCaféban.

A címlapon ezúttal Kőnig Frigyes Murány váráról készített rajza utal a lap súlyponti témájára, a hazai várak, vármúzeumok helyzetére. A szokásos bevezető színes-képes hírcsokor, valamint a kiállítás-, honlap- és könyvajánló után a Múzeumguide rovat Amszterdamba, a tavaly megnyílt új EYE filmmúzeumba kalauzol, ahol a szerző egy Oskar Fischinger-kiállítás kapcsán arról elmélkedik, hogy milyen módjai lehetnek egy múzeumban a képzőművészeti mozgóképek bemutatásának.

A Disputában a mosonmagyaróvári Hanság, a székesfehérvári Szent István, a salgótarjáni Dornyai Béla és a túrkevei Finta Múzeum igazgatója mondja el, hogy szerintük hogyan kellene megnyugtatóan megoldani a megyei múzeumok utódintézményeiben a gyűjtemények tulajdonjogi kérdéseit, illetve a nyilvántartások változásainak problémáit.

A Műhelyben új sorozat indul: az egykori Országos Képtárból a múlt századforduló idején vidéki városokba kikölcsönzött műtárgyak történetét követi végi Murádin Jenő erdélyi művészettörténész; az első írás a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Múzeumba került művek sorsát foglalja össze. A tiszadobi Andrássy-kastély ebédlőjének berendezését Rippl-Rónai József tervezte; ezúttal a restaurátor az üvegablak és az üvegmennyezet rekonstrukciójának nehézségeit meséli el. A Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria újbóli szervezeti összeolvadása kapcsán sok aggódó szó esett a jelenleg a Budai Várban lévő szárnyasoltárok majdani költöztetéséről;  a lap most egy belgiumi példával mutat be egy sikeres megoldást. Végül a Miskolci Galéria Nagy Kunszt programját ismerhetik meg az olvasók, amelyben kortárs művészek munkáit használják fel egy különleges múzeumpedagógiai kísérletben.

A Posztamensben határon inneni és túli magyar várak példáin keresztül bontakozik ki a múltban fontos hadi szerepet játszott erődítmények mai kulturális felhasználásának sokszínű lehetősége. A Múzeumnegyedben először a jeruzsálemi Izrael Múzeum változatos gyűjteményeit és az intézmény működési kereteit lehet megismerni, onnan a szentendrei felújított Pajor-kúriába, az ezen a helyen újonnan megnyílt Ferenczy Múzeumba vezet az út, végül pedig a pannonhalmi Bencés Főapátság gazdag gyűjteményeiben lehet sétát tenni, megismerve az ezeréves emlékek 21. századi bemutatási formáit.

A Múzeumőrben Mravik László, a restitúció legnagyobb hazai szakérője beszél a kérdés történetéről és megoldásának sokféle buktatójáról; Denis Coutagne, az aix-en-province-i Granet Múzeum volt igazgatója, a Cézanne Társaság elnöke visszatekint a festő budapesti kiállítására; Kovács Ida, a Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti tárának vezetője kedvenc kiállításairól és bennük kedvenc „kis vackai"-ról mesél; végül pedig Galambos Ádám evangélikus teológushallgató, az Ámos Imre és a 20. század című kiállítás-sorozat kurátora mondja el véleményét művészet és etika kapcsolatáról, valamint az elmulasztott bocsánatkérésről.

A lapot szokás szerint minden anyagának angol nyelvű összefoglalói zárják.

A többszörös hazai és nemzetközi dizájndíjas MúzeumCafé legújabb száma kapható az Inmedio és a Relay kiemelt újságos boltjaiban, a nagyobb könyvesboltokban, valamint a múzeumshopokban.