2020.11.17.
Déri Múzeum

Gonosz férj és erőszakos feleség

2020.10.28.
Déri Múzeum

Denártól a Bitcoinig

2020.10.26.
Déri Múzeum

A gyilkos oroszlánfej

2020.10.25.
Déri Múzeum

A köpönyegforgató brigadéros

2020.10.14.
Déri Múzeum

Holtteste 15 évig feküdt temetetlenül

2020.10.11.
Déri Múzeum

Előnyös házasság, kitűnő borok

2020.08.20.
Déri Múzeum

Egy világpremier emlékezete

2020.08.19.
Déri Múzeum

Megnő, kicsi lesz, három feje lesz…

Déri Múzeum - Debrecen
A múzeum bejárata
Cím: 4026, Debrecen Déri tér 1.
Telefonszám: (52) 322-207
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
2020.10.21.
Déri Múzeum
hír, történelem
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
I. Rákóczi György, Rákóczi Zsigmond fejedelem fia már Bocskai kassai udvarában és apja fejedelemsége idején feltűnt, mégis Bethlen Gábor fejedelemsége idején lett igazán politikai szereplő. Támogatta uralkodója politikáját, harcolt az oldalán és a nevében a harmincéves háború első szakaszában, s ott volt a második feleséget megkérő küldöttség tagjai között. Bethlen Gábor halála után, és annak utódja, Brandenburgi Katalin lemondatása után 1630 decemberében a segesvári országgyűlés erdélyi fejedelemmé választotta Bethlen István ellenében.
I. Rákóczi György 1631-ben vert tízszeres aranyforintja.
Elődje szellemi hagyományát igyekezett folytatni a bel- és a külpolitikában egyaránt. Keménykezűségét, ugyanakkor bizonyos politikai kérdésekben való óvatosságát ellenfelei nem nézték jó szemmel. Már a Lorántffy Zsuzsannával való házassága továbbnövelte vagyonát - ekkor lett a Rákócziak tulajdona Munkács és Sárospatak -, uralkodása alatt a saját birtokai gyarapítására törekedett, amelyre központi fejedelmi politikáját alapozta. Szigorú protestáns nézeteket vallott, az ortodoxia nevében ellenezte az unitáriusok, főleg a szombatosok tevékenységét.

Szomszédaival a jó kapcsolat fenntartására és megegyezésre törekedett, bár a budai pasával akadtak gondjai. Az ellenségei felett aratott 1636-os győzelme török csapatok legyőzését is jelentette. Elődjéhez hasonlóan bekapcsolódott a harmincéves háborúba, és 1644-ben hadat viselt III. Ferdinánd császár ellen - szövetségben állva a franciákkal és a svédekkel.

A kezdeti sikereket követően szövetségesei elégtelen segítségnyújtása és a török porta visszahívása, valamint a magyar rendek támogatásának hiánya miatt 1645. decemberében a békekötés mellett döntött. A linzi béke mégis sikerként könyvelhető el, Rákóczi megkapta a Partiumot. Ugyancsak ez a béke erősítette meg a magyarországi protestánsok szabad vallásgyakorlatát. Továbbá az 1648-as vesztfáliai békekötéskor Erdély is jelen volt.

Élete végén a lengyel trón megszerzésével próbálkozott, ám 1648-as halálával a megvalósítás fiára hárult.

Rákóczi 18 éves uralkodása viszonylagos nyugalomban telt, Erdély tovább virágzott. A fejedelem és felesége sokat tett a művelődésért és a református egyház fejlődéséért: iskolák, nyomdák jöttek sorra létre bőkezű adományaik nyomán. Krónikaírói szerint a fejedelem korában annyi könyvet adtak ki, mint még előtte soha.


ÉREM:

I. Rákóczi György 1631-ben vert tízszeres aranyforintja.

Előlap:
GEORG ∙ RAKOC ∙ II ∙ D:G ∙ PR ∙ TR ∙ PAR ∙ RE ∙ HVN ∙ DO ∙ ET ∙ SIC ∙ COM.
(Georgius Rakocii Dei gratia princeps Transilvaniae, Partium regni Hungariae dominus et Siculorum comes)
Rákóczi György Isten kegyelméből Erdély fejedelme, Magyarországi Részek ura és a székelyek ispánja
A fejedelem jobbra néző mellképe, jogarral, vértben és forgós kalpaggal.

Hátlap:

SOLI ∙ DEO ∙ GLORIA ∙ ANNO ∙ DOM ∙ 1631
(Soli Deo gloria Anno Domini 1631)
Egyedül Istené a dicsőség az Úr 1631. évében
Kartusokkal övezett négyszögletű táblán hat sorban: NON / EST CVRREN / TIS NEQVE / VOLENTIS / SED MISERE / NTIS DEI (Non est currentis neque volentis sed miserentis Dei) Nem azé, aki akarja, és nem is azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené.
Leltári szám: DFNGY 2544. (Huszár E.: 474.)
Váradi Katalin és Novák Ádám