2020.10.26.
Déri Múzeum

A gyilkos oroszlánfej

2020.10.25.
Déri Múzeum

A köpönyegforgató brigadéros

2020.10.14.
Déri Múzeum

Holtteste 15 évig feküdt temetetlenül

2020.10.11.
Déri Múzeum

Előnyös házasság, kitűnő borok

2020.08.20.
Déri Múzeum

Egy világpremier emlékezete

2020.08.19.
Déri Múzeum

Megnő, kicsi lesz, három feje lesz…

2020.08.18.
Déri Múzeum

A pizsamás medve, akit mindenki szeret

2020.08.11.
Déri Múzeum

A fényirda titkai

2020.08.06.
Déri Múzeum

Ékesség az aranykorból

2020.07.30.
Déri Múzeum

Heti egy fürdés

Déri Múzeum - Debrecen
A múzeum bejárata
Cím: 4026, Debrecen Déri tér 1.
Telefonszám: (52) 322-207
Nyitva tartás: K-V 10-18
2020.10.11.
hír, történelem
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Rákóczi Zsigmond a korabeli Magyarország egyik leggazdagabb főura, a Rákóczi család vagyonának és hatalmának megalapozója volt. Végvári katonaként kezdte pályafutását, szorgalma és tehetsége révén egyre feljebb jutott, 1588-ban elnyerte az egri végvári kapitányi posztot, amely az egyik legrangosabb katonai tisztségnek számított. Hírnevet és bárói rangot szerzett a szikszói csatában a túlerőben lévő török seregek felett aratott győzelmével. Vagyonát, birtokait a hegyaljai borok értékesítésével (főként Lengyelország felé) és előnyös házasságaival alapozta meg. Ekkor szerezte meg Szerencset is, s fonódott össze neve a településsel és annak várával.
Rákóczi Zsigmond fejedelem
Habsburg-párti főúrként tartották számon, ám az udvar vagyonelkobzási perei miatt elfordult a dinasztiától és a közélettől is. 1604-ben viszont visszatért a politikai porondra, a Bocskai-felkelés mellé állt. Bocskai István felfigyelt az idősödő főúr kiváló szervezőképességére, ezért az erdélyi rendekkel kormányzóvá neveztette ki. Kormányzósága alatt biztos kézzel irányította Erdély életét, belső rendet és nyugalmat teremtve fejedelme számára.

Bocskai halálával megindult a harc Erdély trónjáért; míg a versenytársak egymással harcoltak, illetve távol voltak, addig az erdélyi rendek a gyulafehérvári országgyűlésen - 1607 februárjában - fejedelemmé választották Rákóczit. Rákóczi igyekezett támogatottságát biztosítani, a rendeket további jogokkal ruházta fel, birtokokat, címeket és kiváltságokat adományozott. Eközben sikertelenül próbálkozott a külső elismerés megszerzésével, sem a császár, sem a Porta nem fogadta el fejedelemként. Bukását végül a hajdúk okozták, akik a Bocskai halálával semmissé lett privilégiumaik megújításáért szálltak harcba Rudolf csapatai ellen. Rákóczi nem akarta kenyértörésre vinni a dolgot az uralkodóval, így a helyzetük rendezését ígérő Báthory Gábor megnyerte ellene a hajdúk támogatását. Rákóczi beletörődött a bukásba, megalkudott ellenfelével: hatalmas zálog fejében 1608-ban lemondott fejedelmi címéről. Még ugyanabban az évben meghalt.

Rövid fejedelemsége ellenére a rendek jogainak megerősítésével, higgadt politikájával és diplomáciai érzékével nyomot hagyott Erdély történetében. Emellett fontos kultúrtörténeti szerepet is játszott, hiszen a fejedelem támogatta a Károli Gáspár fordította „vizsolyi Biblia” megjelentetését.


ÉREM:
Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem 1607-ben vert aranyforintja.

Előlap:
SIG : RAKO : D : G : PR : TR : PAR : RE : n V DO.
(Sigismundus Rakoczi Dei gratia princeps Transilvaniae, Partium regni Hungariae dominus)
Rákóczi Zsigmond Isten kegyelméből Erdély fejedelme, Magyarországi Részek ura
A fejedelem jobbra forduló mellképe, vértet visel, jobb vállán jogar. Oldalt a–V verdejegy

Hátlap:
E T SICVLORV m – COMES . M : DC : VII .
(Et Siculorum comes MDCVII)
És a székelyek ispánja 1607
Középen balra lépő egyfejű koronás sas karmában kardot tart. Alatta AQU–ILA (sas) felirat, alatta hét bástya.
Leltári szám: DFNGY 2407. (Huszár E.: 219.)
Váradi Katalin és Novák Ádám