2020.10.14.
Déri Múzeum

Holtteste 15 évig feküdt temetetlenül

2020.10.11.
Déri Múzeum

Előnyös házasság, kitűnő borok

2020.08.20.
Déri Múzeum

Egy világpremier emlékezete

2020.08.19.
Déri Múzeum

Megnő, kicsi lesz, három feje lesz…

2020.08.18.
Déri Múzeum

A pizsamás medve, akit mindenki szeret

2020.08.11.
Déri Múzeum

A fényirda titkai

2020.08.06.
Déri Múzeum

Ékesség az aranykorból

2020.07.30.
Déri Múzeum

Heti egy fürdés

2020.07.22.
Déri Múzeum

Icuka bálozik

2020.07.17.
Déri Múzeum

Érted ég szívem…

Déri Múzeum - Debrecen
A múzeum bejárata
Cím: 4026, Debrecen Déri tér 1.
Telefonszám: (52) 322-207
Nyitva tartás: K-V 10-18
2020.07.17.
Déri Múzeum
hír, mesterségek
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A mézeskalácsok között mindig is népszerűek voltak a szemet gyönyörködtető, színpompás, ún. ejzolt darabok, melyeknek megjelenésében és elterjedésében vélhetően a cukrászipar is szerepet játszott. Az ejzolt termékekhez használt cukros, fehértészta méz nélkül készült, hiszen esetükben az elsődleges szempont nem az íz, hanem a tartósság volt.
Mézeskalácsszív
A tésztát pléh szaggatóval formázták, kiskemencében sütötték meg, majd sütés után színes masszával, ejzzel díszítették. Az ejz burgonyalisztből, burgonyacukorból, cukorfestékből és zselatinból készült, amelyet habverőgéppel keverték össze. Ezt aztán különböző színű ételfestékkel színezték. A masszát a hegyes, zacskószerűre csavart hólyagpapírzsákba tették, végére kis réz formázókúpokat, tutnikat helyeztek, melyeken keresztül átnyomták az ejzet. A tutnik kifolyónyílása különböző, így a díszítmény is különböző formát vesz fel.

A legkelendőbb ejzolt termék a képen látható, ezer dísszel telerajzolt, valóságos szerelmi vallomással, jegyajándékkal felérő nagy tükrös szív volt, melynek számtalan variációja létezett, nemcsak a színek kavalkádja, hanem a felragasztott képecskék és a versikék miatt is. A képen látható „Szív a szívért” vallomás mellett, az operettszerzőket is megihlető „Szív küldi szívnek”, s ha a tészta kicsit jobban megpirult a kemencében, „Érted ég szívem” felirat is díszíthette a szíveket.

Az ejzolásnak alapvetően kötött rendje van mind a mai napig. A sütés előtt először piros festékkel kenték be az egész szívet, úgy mondták streiholják. Ezután a tükröt vagy a szerelmespárt ábrázoló képecskét, a bilétet; huszár vagy baba esetén pedig a megfelelő színes nyomatot ragasztottak rá. A szegélyeken egy szélesebb fehér, a tükrön jellemzően kék keretet, majd sárga csigavonalat, belső részén futó cakkot ramfliztak. Végül a margarétázó vagy rózsázó tutnikkal a megfelelő virágmintát és levéldíszeket vitték fel.

Hasonló technikával készítették a parányi papucsokat, a nemzetiszín sallanggal díszített kulacsokat, a halványkék pólyába takart babákat, a peckes huszárokat vagy a huncut gyermekbölcsőket is.

P. Szászfalvi Márta etnográfus-muzeológus