2021.10.18.
Déri Múzeum

Elefántok a Tiltott Városban

2021.08.20.
Déri Múzeum

Titkok a sötétben

2021.05.21.
Déri Múzeum

A föld mélyének elképesztő kincsei

2021.05.20.
Déri Múzeum

Gyermeknapi zsákbamacska

2021.05.11.
Déri Múzeum

A vadász és a nyúl

2021.05.01.
Déri Múzeum

Újra megnyitja kapuit a Déri Múzeum

2021.02.24.
Déri Múzeum

A debreceni Hősök temetője - 1. rész

2021.02.19.
Déri Múzeum

Munkácsy születésnapi ajándéka

Déri Múzeum - Debrecen
A múzeum bejárata
Cím: 4026, Debrecen Déri tér 1.
Telefonszám: (52) 322-207
Nyitva tartás: K-V 10-18
Déri Múzeum
hír, mesterségek
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A mézeskalácsok között mindig is népszerűek voltak a szemet gyönyörködtető, színpompás, ún. ejzolt darabok, melyeknek megjelenésében és elterjedésében vélhetően a cukrászipar is szerepet játszott. Az ejzolt termékekhez használt cukros, fehértészta méz nélkül készült, hiszen esetükben az elsődleges szempont nem az íz, hanem a tartósság volt.
Mézeskalácsszív
A tésztát pléh szaggatóval formázták, kiskemencében sütötték meg, majd sütés után színes masszával, ejzzel díszítették. Az ejz burgonyalisztből, burgonyacukorból, cukorfestékből és zselatinból készült, amelyet habverőgéppel keverték össze. Ezt aztán különböző színű ételfestékkel színezték. A masszát a hegyes, zacskószerűre csavart hólyagpapírzsákba tették, végére kis réz formázókúpokat, tutnikat helyeztek, melyeken keresztül átnyomták az ejzet. A tutnik kifolyónyílása különböző, így a díszítmény is különböző formát vesz fel.

A legkelendőbb ejzolt termék a képen látható, ezer dísszel telerajzolt, valóságos szerelmi vallomással, jegyajándékkal felérő nagy tükrös szív volt, melynek számtalan variációja létezett, nemcsak a színek kavalkádja, hanem a felragasztott képecskék és a versikék miatt is. A képen látható „Szív a szívért” vallomás mellett, az operettszerzőket is megihlető „Szív küldi szívnek”, s ha a tészta kicsit jobban megpirult a kemencében, „Érted ég szívem” felirat is díszíthette a szíveket.

Az ejzolásnak alapvetően kötött rendje van mind a mai napig. A sütés előtt először piros festékkel kenték be az egész szívet, úgy mondták streiholják. Ezután a tükröt vagy a szerelmespárt ábrázoló képecskét, a bilétet; huszár vagy baba esetén pedig a megfelelő színes nyomatot ragasztottak rá. A szegélyeken egy szélesebb fehér, a tükrön jellemzően kék keretet, majd sárga csigavonalat, belső részén futó cakkot ramfliztak. Végül a margarétázó vagy rózsázó tutnikkal a megfelelő virágmintát és levéldíszeket vitték fel.

Hasonló technikával készítették a parányi papucsokat, a nemzetiszín sallanggal díszített kulacsokat, a halványkék pólyába takart babákat, a peckes huszárokat vagy a huncut gyermekbölcsőket is.

P. Szászfalvi Márta etnográfus-muzeológus