2020.10.14.
Déri Múzeum

Holtteste 15 évig feküdt temetetlenül

2020.10.11.
Déri Múzeum

Előnyös házasság, kitűnő borok

2020.08.20.
Déri Múzeum

Egy világpremier emlékezete

2020.08.19.
Déri Múzeum

Megnő, kicsi lesz, három feje lesz…

2020.08.18.
Déri Múzeum

A pizsamás medve, akit mindenki szeret

2020.08.11.
Déri Múzeum

A fényirda titkai

2020.08.06.
Déri Múzeum

Ékesség az aranykorból

2020.07.30.
Déri Múzeum

Heti egy fürdés

2020.07.22.
Déri Múzeum

Icuka bálozik

2020.07.17.
Déri Múzeum

Érted ég szívem…

Déri Múzeum - Debrecen
A múzeum bejárata
Cím: 4026, Debrecen Déri tér 1.
Telefonszám: (52) 322-207
Nyitva tartás: K-V 10-18
2020.07.13.
Déri Múzeum
hír, mesterségek
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A mézeskalács mindig is a vásárok és ünnepi alkalmak elmaradhatatlan csemegéje volt, az általános vélekedés szerint „rossz vásár az, ahol nincsenek mézeskalácsosok”. Debrecen városa, ahol 1713-ban alakult meg az első mézeskalácsos céh, mindig is jelentős központja volt a magyar mézeskalácsosságnak, melyhez a kiváló minőségű lisztet a helyi fejlett malomipar biztosította.

A Déri Múzeum állandó kiállításának mézeskalácsos egységét Kerékgyártó Sándor a 20. század második felében használt műhelyének és üzletének felszereléséből rendeztük be. A debreceni mester híres, többgenerációs mézeskalács-készítő családból származott, tagjai a 19. század közepétől örökítették át a mesterséget. A különböző történelmi korszakok lenyomataként és a család történetét mesélő dekorációként díszítették az üzlet falát az elismerő oklevelek. Kerékgyártó a pályán elnyerhető szakmai díjak szinte mindegyikét magáénak mondhatta: ezüst-, majd aranykoszorús mester, 1966-ban pedig a Népművészet Mestere címet kapta meg.

A képen látható, aranyéremről szóló oklevelet 1948-ban nyerte el a mester, a ’48-as szabadságharc centenáriumának alkalmából rendezett Debreceni Vásár és Kiállításon. A mézeskalács helyi szerepének fontosságát jól mutatja, hogy az ipari vásárra készült képeslapon a Nagytemplom és a Kossuth címer mellett egy Kerékgyártó-féle piros tükrös mézeskalácsszív is helyet kapott.

Az üzlet valóságos búcsújáróhely volt a városban, nemcsak vevők és barátok, de híres színészek, írók is gyakran zarándokoltak el „Sándor bácsi Mézeskalácsországába”. Gyakori vendége volt az üzletnek Szabó Magda is, aki talán épp itt leste el a mézescsók receptjét, hogy aztán Cerberusnak gyúrjon mézes süteményt egy cseppnyi „anyai alabástromfehérség-lisztből” és „apai szeretet-mézből”.
P. Szászfalvi Márta etnográfus-muzeológus