2020.08.11.
Déri Múzeum

A fényirda titkai

2020.08.06.
Déri Múzeum

Ékesség az aranykorból

2020.07.30.
Déri Múzeum

Heti egy fürdés

2020.07.22.
Déri Múzeum

Icuka bálozik

2020.07.17.
Déri Múzeum

Érted ég szívem…

2020.07.08.
Déri Múzeum

Kevés játék, sok szidalom

2020.07.07.
Déri Múzeum

A debreceni "Rajzoskola"

2020.07.06.
Déri Múzeum

Jézus vagy Barabás?

2020.07.03.
Déri Múzeum

Mit rejt a város szövete?

Déri Múzeum - Debrecen
A múzeum bejárata
Cím: 4026, Debrecen Déri tér 1.
Telefonszám: (52) 322-207
Nyitva tartás: K-V 10-18
2020.07.02.
Déri Múzeum
festészet, hír, hírességek, képzőművészet, Munkácsy Mihály
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Munkácsy Mihály a 19. századi magyar festészet kivételes tehetségű és különleges sorsú egyénisége volt. Szülőhazája Magyarország, de képzőművészeti tanulmányai befejeztével Párizsba költözött. A művészetek fővárosában, gazdagon berendezett műtermében festette ismert szalonképeit, portréit és méltán híressé vált Krisztus-képeit. A Jézus szenvedéstörténetét feldolgozó művek közül először a Krisztus Pilátus előtt, másodikként a Golgota készült el.
Golgota
Az 1884-ben befejezett kép Krisztus szenvedéstörténetének legtragikusabb részletét, a Megváltó kereszthalála előtti percek eseményeit rögzíti. Pilátus meghozta döntését és az igazság hatalmán győzedelmeskedett a hatalom igazsága. Jézust kereszthalálra ítélték.

A drámai eseményen jelen vannak vádlói, a főpapok, akik éberen figyelik, hogy megvallja-e bűnét a halálra ítélt és megtér-e élete utolsó perceiben. Jézus nem kért feloldozást, ami felfoghatatlan számukra, így felháborodva távoznak a helyszínről. Jézust követői is elkísérték a Golgotára, keresztje alatt együtt érzően várják a végkifejletet.

A két csoportot, a statikus Kálvária jelenetet és a mozgalmas tömegjelenetet a hóhér közömbös alakja és átlósan elhelyezett létrája köti össze. Előírás szerint a római katonák is nyomon követik a tragikus eseményt, feladatuk a halál beálltának igazolása és a rend fenntartása.


Sorra készültek el a kompozíció alakjai: elsőként egy farizeusé

A kompozíció alakjai közül elsőként 1882 februárjában a Megdöbbenve címet viselő farizeus figurája készült el, majd a mellette álló főpap öltött formát, akiket Annással és Kajafással azonosíthatunk.

Később sorban születtek a tömeg egyes alakjairól készített tanulmányok, a közömbös ács alakja, a fehér lovas figurája, a kép teréből kilépő első bűnbánó alak. Néhány hónappal később Munkácsyt a tömegjelenet komponálása foglalkoztatta, majd közel egy éven át párhuzamosan dolgozott a drámai hangulatfestő elem, a mozgalmas természeti háttér megfestésén és a statikus Kálvária jeleneten. A 460x712 cm nagyságú mű a keresztre feszítés eseményét oldalnézetből ábrázolja.

Az évszázadok során formálódó ikonográfiai szabályoknak megfelelően középen a keresztre feszített Megváltó, mellette kétoldalt a felemelt fejjel ábrázolt megtért, és a makacsul leszegett fejű bűnben kiszenvedett lator alakja látható. Jézus keresztjén a Jézus Nazarenus Rex Judeorum, vagyis Jézus a Nazareti a Zsidók Királya rövidítése, az INRI felirat látható.

A Megváltó keresztje alatt helyezkednek el követői, Jézus szeggel átütött lábaira hanyatló édesanyja, Mária, az arcát eltakaró Bűnbánó Magdolna, és az átlós mozdulattal ábrázolt női figura, aki a Krisztust követő nőket szimbolizálja. A kereszt alatt a fájdalmas veszteség súlyától meggörnyedve ábrázolt evangélista, Szent János vörös köpenyes alakja tűnik fel.


Munkácsy saját magát keresztre feszítette

A realista festészet kiemelkedő alakjaként ismert Munkácsy bibliai témát feldolgozó művei esetében is a valósághű ábrázolásra törekedett. A megfeszített test hiteles megformálása érdekében kötél segítségével saját magát is keresztre rögzítette, hogy az izmok feszülését tanulmányozni tudja.

A művet Charles Sedelmeyer műkereskedő rendelte meg a festőtől, majd a mű New York-i bemutatója után John Wanamakernek adta el 1887-ben. A Wanamaker örökösök 1988-ban átadták a Sotheby's aukciósháznak, onnan Julien Beck vásárolta meg. Tőle 2004-ben Pákh Imre gyűjteményébe került. Majd a Magyar Kormány 2018. decemberében vásárolta meg, és 2019. januárjában adta át a Déri Múzeumnak.
Fodor Éva művészettörténész, muzeológus