2020.07.06.
Déri Múzeum

Jézus vagy Barabás?

2020.07.03.
Déri Múzeum

Mit rejt a város szövete?

2020.06.26.
Déri Múzeum

Nem veszélytelen a festők élete...

2020.06.24.
Déri Múzeum

Mosoly Albuma - a 17. századból

2020.06.19.
Déri Múzeum

Kit rejt a szarkofág?

2020.06.18.
Déri Múzeum

Újra megnyitja kapuit a Déri Múzeum

2020.06.18.
Déri Múzeum

Éjszakai mentőakció a múzeumban

2020.06.14.
Déri Múzeum

Kutyabarát szarmaták

Déri Múzeum - Debrecen
A múzeum bejárata
Cím: 4026, Debrecen Déri tér 1.
Telefonszám: (52) 322-207
Nyitva tartás: K-V 10-18
2020.06.10.
Déri Múzeum
Bronzkor, hír, Ókor, régészet, történelem
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Löfkovits Artúr debreceni órás és ékszerész 1902-ben 2500 darabos régészeti, ipar-, és képzőművészeti magángyűjteményét Debrecen városának adományozta egy városi múzeum létesítéséhez. Többek között e gyűjteményből alakult meg 1905-ben a debreceni Városi Múzeum.
Bronzkard csészés markolata
Löfkovits gyűjteményének része egy érdekes, késő bronzkori (kb. i.e. 1050-950), ún. csészés markolatú bronzkard is. A tárgy lelőkörülményeiről sajnos csak annyit tudhatunk, hogy Derecske határában került elő. A kard pengéje kb. 50 cm hosszú, 5 cm széles, markolata 11 cm hosszú. A penge és a markolat keresztmetszete csúcsovális, a penge két széle elvékonyodik, élével párhuzamosan két-két vésett vonal fut. A kard markolata gazdagon díszített: a markolatbordákon vésett halszálkamotívum és sraffozás látható, míg a csésze alakú markolatgombon belül szintén vésett halszálka motívum és sraffozott háromszögek futnak körbe.


"Divatos" ábrázolás a korabeli kardokon

A legérdekesebb díszítés azonban a markolatvállnál, a kör alakú kivágat felett található. Itt egy egészen realisztikus, ún. madárfejes Nap-bárka motívumot láthatunk. Ez az ábrázolás a késő bronzkor során vált elterjedté Európa nagy területein, különféle változatokban. Az ábrázolások a stilizálás különböző szintjeit mutatják, azonban egyértelműen megállapítható, hogy egy mindkét végén madárfejben végződő hajó szállít egy napkorongot (vagy annak különféle változatait, szimbólumait, pl. küllős kereket). Ez az ábrázolás nagy számban jelenik meg késő bronzkori kardok markolatán, ahogy a derecskei darabon is. A motívum egy másik változata – madár helyett lovakkal – Észak-Európára jellemző, ahol leginkább bronz borotvapengéken jelenik meg.


Késő bronzkori mitológia

A nagyszámú különféle ábrázolásból sikerült rekonstruálni a késő bronzkori, észak-európai közösségeknek a világ működéséről alkotott mitológiáját. Eszerint a Napot több két lófejes hajó hordozza körbe a világ körül. (A nappali és éjszakai hajók mozgását mindig ellentétes irányban ábrázolták.) A hajók között, illetve az út során a Nap mozgását különféle állatok (ló, madár, hal, kígyó) segítik vagy akadályozzák. Nappal a hajó fent szállítja a Napot az égen, míg az éjjeli hajó az alvilágon viszi át. Ennek a jól rekonstruálható mitológiának egy változata jelenik meg Közép-Európában, így a Kárpát-medencében is, ahol lófejes helyett madárfejes hajókat találunk, sőt, a hajó helyét sokszor szekerek veszik át.


Ennek a helyi mítoszváltozatnak az ábrázolásai tűnnek fel ezeken a kardokon (sokkal részletesebben kidolgozva pedig főleg bronzedényeken). A bronzkoriak feltehetőleg valamiféle mágikus védelmező erőt tulajdoníthattak a képnek, és ezért ábrázolták fegyvereiken is.
Szeverényi Vajk régész