2020.07.26.
Kubinyi Ferenc Múzeum

Ereklyék és öltöztethető szobrok

2020.06.30.
Kubinyi Ferenc Múzeum

Szent László lova nyomán keletkezett a Tejút...

2020.06.21.
Kubinyi Ferenc Múzeum

Keresztelő Szent János avagy Szent Iván?

2020.06.19.
Kubinyi Ferenc Múzeum

Újranyit a Kubinyi Ferenc Múzeum

2020.06.18.
Kubinyi Ferenc Múzeum

Száz év óta több országban, de közös hazában

2020.06.15.
Kubinyi Ferenc Múzeum

Nemzeti összetartozás - a haza csorbíthatatlansága

2020.05.22.
Kubinyi Ferenc Múzeum

Kettészakadt Palócföld

2020.05.17.
Kubinyi Ferenc Múzeum

Pünkösdkor születtek a hegyek

Kubinyi Ferenc Múzeum - Szécsény
Cím: 3170, Szécsény Ady Endre u. 7.
Telefonszám: (32) 370-143
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
2020.06.04.
Kubinyi Ferenc Múzeum
hír, néprajz, római katolikus, vallások
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A palócok a megfogant életet áldásnak, Isten áldásának, gyermekáldásnak tartották. Tudták, hogy ki van téve ártalomnak, ezért az új élet és édesanyja oltalmazására sátoros ágyat készítettek. Tudták, hogy az újszülöttre átered az első emberpár, Ádám és Éva vétke, ezért megkeresztelésére szinte azonnal sor került.  A keresztelő,  az újszülött keresztény közösségbe fogadása pedig olyan nagy ünnepnek számított, hogy vetekedett a lakodalommal.
Palóc édesanya ringatja bölcsőben gyermekét

 (Az írás előző része itt olvasható. >>)


A palócok úgy éltek, hogy a cseperedő kisgyermek belenevelődhessen az életbe.  Hogy a szülők, nagyszülők, dédszülők jó mintát adjanak utódjaiknak. Úgy éltek, hogy elsajátítsák elődeik hagyatékát, amit élethosszig tanulva gyarapítottak, aktualizáltak. Úgy éltek, hogy a létről szerzett ismereteiket mind teljesebbé tegyék, sőt mind teljesebben, mind hitelesebben éljék és képviseljék a létet, a hagyományt. Így alkalmassá váltak a hagyományozásra, hogy apáról fiúra átadják azt, amit elődeiktől kaptak, s amit a jelenhez igazítottak.


Legrégebbi templomaik kör alakúak voltak...

A palócok hagyományos vallásos világképe jelenti máig e népcsoport legfőbb jellemzőjét. Lelki-szellemi központjuk a Szent László lovagkirályunk vízfakasztó csodájából eredő Mátraverebély-Szentkút mára nemcsak a palócok regionális kegyhelye, hanem nemzeti zarándokhely.

Legrégibb templomaik jellemzően körtemplomok voltak. Azt a mentalitást szemléltetik, melyben a külső forma és a benső, lényegi tartalom harmonikus összefüggésben, egységben jut kifejezésre. A köralak önmagában is a tökéletességet, a végtelent, az istenit idézi, templomként magától értetődően, nem megállapodás vagy megegyezés szerint, hanem önmagától az istenire tájol. 


A végtelen és az isteni a hétköznapi életük mindennapi része volt

A palócok lokális ugyanakkor kozmikus tágasságú életet éltek. Településeik határában állított régi feszületeik, kápolnáik a mindenséget, a csillagvilágot idézik. Lakóházuk a mindenség foglalata, melynek építését építőáldozattal kezdték. Erre utalnak a homlokzaton megjelenő külső jegyek: a szívből kinövő kereszt az isteni szeretetből bennünket újjá teremtő Megváltás áldozatát mutatja. A kehely fölött Krisztus teste, az Oltáriszentség a csillagok vonalában egyként a Napot, az isteni Örök Napot, Jézust jelzi.

Régi szobáikban az ablakok a fizikai fényt, a hasonló méretű szentképek, mint mennyre nyíló ablakok a szellemi-lelki világosságot bocsátották a palóc ház népére.

A magyar nyelvben a lakószoba fölső síkját mennyezetnek hívjuk, ami az égre utal. Ezt szemlélteti, hogy többfelé a mennyezetet kékre is festik. A palócok körében fordult elő Boldoganya vagy Boldogasszony ágasa néven a mestergerendát támasztó oszlop. Ahogyan az oszlop összeköti a földet a menny(ezett)el, úgy Boldogasszony, azaz Szűz Mária is kapocs ég és föld között. Bútorokon, így pad háttámláján is megfigyelhetők kozmikus jegyek .

Alapvetően fontos szerepet töltött be számukra a család és a nagycsaládszervezet.


Cikkünket hamarosan folytatjuk...
Limbacher Gábor